Már javában tart a 2021-es keresztféléves felvételi eljárás - mutatjuk, milyen képzéseket találtok idén a meghirdetett szakok között.
Milyen szakokra jelentkezhetek?
2019-ben a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés.
Ahogy tavaly, úgy idén is a meghirdetett képzések nagy része mesterképzés. Ebben az időszakban ugyanis nem minden egyetem és nem minden képzését hirdeti meg - ellentétben a tavaszi felvételi időszakkal. A meghirdetett képzésekből itt szemezgethettek.
Alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben meghirdetett képzések listája idén sem bővelkedik lehetőségekben, a Pécsi Tudományegyetem például hirdet régész és szabadbölcsész alapképzést.
Hány szakot jelölhetek meg?
A jelentkezők legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg, ebből hármat díjmentesen. További jelentkezési helyek megjelöléséért 2-2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetniük a jelentkezéskor. (Ugyanazon intézmény, ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése, ha megegyezik a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el, bár külön sorban kell szerepeltetni, egy jelentkezési helynek számít.)
Meddig van minderre időm?
Idén 2020. november 15-i jelentkezési határidő, eddig kell kiválasztani a képzést, beadni a jelentkezést és feltölteni minden rendelkezésre álló dokumentumot. A jelentkezés hitelesítésének határideje 2020. november 20. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje 2021. január 11. A többi fontos dátumot és teendőt listáját itt olvashatjátok el.
Legfontosabb határidők a keresztféléves felvételiben
Tegnap megkezdődött a 2021-es keresztféléves eljárás, de mik a legfontosabb határidők? Mutatjuk őket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
