Hamarosan kezdődik a májusi érettségi szezon, és egy jól sikerült vizsga az egyetemi-főiskolai felvételin sok pontot ér. Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
Hogyan számítják a tanulmányi pontokat?
A felvételin a tanulmányi pontszámokat a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege adja, maximum 100 + 100 pontot szerezhettek.
Arról, hogy a középiskolai jegyek közé milyen tanárgyak eredményei számítanak bele, itt írtunk le mindent. A tanulmányi pontok másik felét (vagyis a második max. 100 pont) az érettségi adja: az érettségi bizonyítványban (majd) szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni. Azaz a magyar, matek, töri, egy idegen nyelv és a szabadon válaszott tárgyatok (ami lehet egy másik nyelv vagy akár természettudományos tárgy is) eredményét kell majd figyelni.
Miből számolják az érettségi pontokat?
A "második 200 pontot" (a felvételin elérhető maximum 500 pontból) két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont jár). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.
Az idei felvételin is meg lehet duplázni az érettségi pontszámot (ilyenkor nem veszik figyelembe a középiskolai jegyekből és az öt érettségi vizsga átlageredményéből számolt tanulmányi pontszámot):
Milyen az érettségi pontszámítás középszinten?
Az érettségin az írásbelin és a szóbelin szerzett pontokat összeadják. Összesen legalább 25 százalékot kell elérnetek a ketteshez, ötöst pedig 80 százalék fölötti eredményre kaphattok.
Ha egy vizsga több vizsgarészből áll, akkor minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok.
A mateknál mások a szabályok, ebből a tárgyból ugyanis csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.
Milyen az érettségi pontszámítás emelt szinten?
Emelt szinten is ugyanúgy működik a pontszámítás, mint középszinten: összeadják az írásbelin és a szóbelin elért pontszámot. A ketteshez emelt szinten is 25 százalékot kell teljesítenetek, de az ötöshöz elég 60 pontot szereznetek.
Jár többletpont az emelt szintű érettségiért?
Ha legalább 45 százalékot értek el az emelt szintű érettségin, 50 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az adott emelt szintű érettségi alapján számítják. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.
Kötelező emelt szintű érettségit tenni?
Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, akkor igen, legalább egy emelt szintű érettségi kötelező. De van néhány kivétel. Nem kell emelt szintű érettségi, ha:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
