A koronavírustól a kovászos kenyér receptjéig - ezekre kerestünk rá legtöbbször 2020-ban

A Google közzétette a 2020-as év keresési trendjeit, amely az év során indított több billió keresés adatai alapján készült, a duplikációk és spamek kiszűrésével. A top 10-es listák több mint 70 ország legnépszerűbb témáit fedik le, többek között a koronavírus, az oktatás, a sorozatok és a videójátékok terén.

  • Eduline

Talán nem meglepő, de 2020-ban világszerte a "koronavírus" szóra kerestek rá a legtöbben, de rengetegen kíváncsiak voltak arra is például, hogy "miért covid-19-nek hívják?" és "miért fontos a mentális egészség?", illetve a "kovászos kenyér receptje" is megdöntötte minden korábbi keresési rekordját - számolt be róla a 24.hu.

A magyar összesített listán szereplő szavak és kifejezések zöme a koronavírushoz kapcsolódik. Első helyen maga a koronavírus szó áll, de ehhez kapcsolódóan a top 10-es listára felkerült a koronavírus térkép, a Magyar Közlöny, illetve az online oktatást segítő Redmenta és Google Classroom is. Utóbbi a dobogó harmadik fokára került, a legfelkapottabb keresések második helyén az amerikai elnökválasztás szerepel.

Az oktatással kapcsolatos listát a Google Classroom vezeti, amit a Redmenta és a KRÉTA követ. A top 10-et itt nézhetitek meg:

  1. Google Classroom
  2. Redmenta
  3. KRÉTA
  4. Zoom
  5. Érettségi 2020
  6. Microsoft Teams
  7. Első tanítási nap
  8. Mozaweb
  9. Edmodo
  10. Felvételi 2020

A sorozatok közül a Mintaapák, a Bátrak Földje és a Mellékhatás voltak a legkeresettebbek, a kütyükkel kapcsolatban az iPhone 12, az iPhone 11 és a PS5, a videójátékokkal kapcsolatban pedig az Among Us, a Valorant és a Fall Guys került az élre. A könyves listán a Kisasszonyok, a 365 nap és a Vaják tornázta fel magát a top 3-ba, a sporteseményeknél a Magyarország-Izland mérkőzés és a Kézilabda EB érdekelte legjobban a magyar internetezőket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.