szerző:
Eduline

Hiányzó dokumentumok, érettségi rossz tárgyból, túl kevés pont, sikertelen alkalmassági, elmulasztott beiratkozás - már csak ezeken múlik, hogy bekerültök-e egyetemre, főiskolára. Íme, a legfontosabb tudnivalók.

Ponthatárhúzás 2013-ban: több buktató keresztezheti a terveiteket

1. Nem pótoljátok időben a dokumentumokat

Azokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek a pontszámításhoz, de február 15-ig még nem álltak rendelkezésre, legkésőbb július 9-ig pótolhatjátok, elektronikusan vagy postai úton, az Oktatás Hivatalnak címezve (1380 Budapest, Pf. 1190.). Ilyen az érettségi és a középiskolai bizonyítvány, illetve a felsőfokú oklevél, amelyekről hiánypótlási felszólítást is kaptatok.

Nem kell feltöltenetek a középiskolai bizonyítványt, ha azt szeretnétek, hogy az érettségi pontjaitokat duplázzák a pontszámításnál. Ha a felsőfokú okleveletek alapján szeretnétek pontot számíttatni, az érettségi és a középiskolai bizonyítványt sem kell pótolnotok.

Július 9-ig pótolhatjátok a többletpontok számításához szükséges iratokat, például az időközben megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványt is. Eddig módosíthatjátok a személyes adataitokat, és változtathattok egy alkalommal a megjelölt szakok sorrendjén is - új képzést már nem adhattok hozzá a jelentkezéshez. A felvételi hiánypótlásról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

2. Rossz tárgyból érettségiztetek

Egy adott szakra csak akkor kerülhettek be, ha - a megkövetelt szinten - érettségiztetek a képzésen kötelező tárgyakból: a listát itt nézhetitek meg. Fontos, hogy az emelt szintű érettségiért is csak akkor kaphattok többletpontot, ha legalább 45 százalékos eredményt értetek el, a tárgy pedig a szakon kötelező vagy kötelezően választható. Azt, hogy mely szakokon lesz kötelező az emelt szintű 2016-ban, itt találjátok.

Jövőre már minden mesterszakon kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik ezt a követelményt, a kötelező emelt szintű érettségivel együtt. A szigorítással a diákok több mint fele járhat rosszul.

3. Megbuktatok az alkalmasságin

Ha nem feleltek meg az alkalmassági vizsgán, akkor sem kerülhettek be az adott szakra, ha egyébként elérnétek a ponthatárt. A csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, a tanító és az osztatlan tanárképzések esetében csak egy helyen kellett letennetek a pályaalkalmassági vizsgát - ennek az eredményét veszik figyelembe a többi ugyanilyen szakon is. Vagyis ha nem mentetek át, egy intézményben sem kerülhettek be a képzésre.

Más szakokon, például művészeti vagy testnevelési képzéseken minden jelentkezésnél külön kellett vizsgáznotok, így csak azt a jelentkezést nullázzák, ahol nem sikerült az alkalmassági.

Fontos: a sikeres alkalmasságiról szóló igazolás fénymásolatát is fel kell tölteni az e-felvételibe, legkésőbb július 9-ig!

4. Nem éritek el a minimumponthatárt/központi ponthatárt

Ha nem éritek el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhettek be. Az alap- és osztatlan szakokon 2015-ben 280 pont a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó pontok beszámításával, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a limit, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehet beszámítani. A mesterszakra jelentkezőknek a maximális 100 pontból legalább ötvenet kell összegyűjteniük.

41 szakon a minimumponthatárnál magasabb központi ponthatárt kell elérnetek, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnétek bekerülni. Fontos, hogy ezeken a képzéseken is alakulhat úgy, hogy az előzetesnél magasabb lesz a támogatott képzés végleges ponthatára. A ponthatárhúzás szabályairól itt olvashattok részletesen.

5. Nem mentek el a beiratkozásra

Akkor lesz hivatalos a hallgatói jogviszonyotok, ha a beiratkozáson aláírjátok a szükséges dokumentumokat. Ezt általában szeptember elején tartják, a pontos időpontról emailt kaptok majd, de figyeljétek az egyetem, főiskola honlapját is.

A beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjas diákoknak a hallgatói nyilatkozatot is, amelyben vállalják, hogy a képzési idő másfélszeresén belül diplomát szereznek, és a végzés utáni húsz évben legalább a támogatási idővel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak. Aki nem írja alá a nyilatkozatot, csak önköltségesként tanulhat. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt találjátok, az állami ösztöndíj feltételeiről pedig itt olvashattok.

Felvételi 2015

Kik jelentkezhetnek a pótfelvételire?

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2015-ös felvételin

Ők már biztos nem tanulhatnak tovább az egyetemen

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!