Érettségi 2019: itt vannak az osztályzási és pontozási szabályok

Ha már belekezdtetek a pontszámolgatásba, akkor a következő táblázatok biztosan nagy hasznotokra lesznek. Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szintű szóbeli? Összegyűjtöttük a legfontosabb számokat és százalékokat.

  • Eduline

Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?

Az alábbi két táblázatban a kötelező tantárgyakra közép- és emelt szinten adható maximális pontszámokat találjátok. Ha valamelyik választható tantárgyra vagytok kíváncsiak, az Oktatási Hivatal honlapján, a vizsgák leírásában nézhetitek meg az arra vonatkozó pontozási szabályokat.

Középszintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalom

I. feladatlap: szövegértés, érvelés vagy

gyakorlati szövegalkotás: 50 pont

II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás:

műértelmezés vagy összehasonlítás: 40 pont

(+ helyesírás: 8 pont, íráskép: 2 pont)

50 pont
matematikaI. rész: 30 pontII. rész: 70(50 pont)
történelemrövid feladatok: 50 pontesszék: 50 pont50 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 ponthallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont33 pont

A középszintű matek érettségin csak akkor kell szóbelire mennetek, ha az írásbelin nem értétek el a kettes határát, a 25 pontot, de legalább 12 pontot sikerült szereznetek - 12 pont alatt ugyanis biztosan megbuktatok. Emelt szinten viszont matekból is van szóbeli.

Emelt szintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalom

Szövegértési és nyelviirodalmi

műveltségi feladatsor: 40 pont

(+ helyesírás: 8 pont, íráskép: 2 pont)

Szövegalkotási feladatok:

műértelmező szöveg és reflektáló szöveg: 50 pont

50 pont
matematikaI. rész: 51 pontII. rész: 64 pont35 pont
történelemrövid feladatok: 50 pontesszék: 50 pont50 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 ponthallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont30 pont

Hogyan lesz ebből osztályzat?

A középszintű matek kivételével - ahol, mint írtuk, jó esetben nem kell szóbeliznetek, így maximum 100 pontot szerezhettek - a maximálisan szerezhető pontszám 150, az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be. Emelt szintű érettséginél pedig 45 százalék fölött jár a tantárgyanként 50 pluszpont.

A kettes alsó határa 25 százalék, amelyet úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is legalább 12-12 százalékot szereztek - azaz hiába volt akár 30 százalékos az írásbeli, ha a szóbelin csak 11 százalékot szereztek, az nem elég a ketteshez.

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ezeken a szakokon csökkentették az előzetes ponthatárokat: itt a lista

Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt megnézhetitek, pontosan melyik szakoknak változott az előzetes követelménye.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.