Az egész életedet befolyásolja, hogy milyen a középiskolád

Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.

  • Eduline

A legkiforrottabb továbbtanulási elhatározással a hat- és nyolcosztályos gimnazisták rendelkeztek: több mint felük a felsőiskolát is tudta, ahová jelentkezni akar, a szakközépiskolások harmadának viszont nem voltak felsőfokú továbbtanulási szándékai, ötödük pedig bizonytalan volt. Az összes megkérdezett diáknak csak mintegy 8 százaléka mondta biztosra, hogy nem adja be a felvételi jelentkezési lapját egyik felsőoktatási intézménybe sem.

A továbbtanulási szándék leginkább a szülők végzettségétől függ: ez befolyásolja, hogy a gyerek milyen középiskolába kerül, a középiskola típusa pedig azt, hogy akar-e továbbtanulni. A szakközépiskolák tanulói jellemzően kevésbé iskolázott szülők gyermekei (közel kétharmaduk olyan családokból származik, ahol egyik szülőnek sincs felsőfokú végzettsége), a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi diákok felének viszont mindkét szülője diplomás, és közöttük elenyészően kevesen vannak, akik egyik szülőjének sincs felsőfokú végzettsége. Ha ehhez hozzáveszszük, hogy a felsőoktatásba bekerülők kétharmada a középiskolák alig 10 százalékából kerül ki, egyértelmű a társadalmi státus újratermelődése. Szemben a szülők iskolai végzettségével, a család vagyoni helyzetének sokkal kisebb a hatása a továbbtanulásra: ebben nincs komoly különbség az egyes intézménytípusokba járó diákok között.

Az intézmények jellemzői közül a legtöbb továbbtanulni kívánó diák a munkaerő-piaci elhelyezkedést közvetlenül befolyásoló tényezőket (a diploma itthoni, illetve nemzetközi elismertségét, az elhelyezkedésben való iskolai segítségnyújtást a végzés után, a nemzetközi kapcsolatok kiterjedtségét) vagy az intézmény iskolával párhuzamos elhelyezkedést segítő programjait emelte ki. Ezeknél kevésbé fontosnak tartják a munkaerő-piaci lehetőségeket közvetetten befolyásoló olyan tényezőket, mint az intézményi diákélet, a hallgatók közérzete (pezsgő diákélet, jó infrastrukturális háttér, jól kidolgozott tantervek, színvonalas órák). Rangsorukban csak ez utóbbiakat követi például az, hogy nagy hagyományai vannak-e az intézménynek, van-e sok elismert, tudományos hírnévvel rendelkező oktatója vagy előkelő-e a pozíciója az intézményi rangsorokban.

A megkérdezett budapesti középiskolások mintegy kétötöde tudott megadni iskolát, ahová jelentkezne. Közülük első helyen a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem valamely karát jelölték meg, 15 százalékuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet választotta, 10-10 százaléknál több pedig a Budapesti Gazdasági Főiskolát, illetve a Budapesti Corvinus Egyetemet (ez nagyjából tükrözi az országos arányokat, lásd erről a rangsorainkban szereplő jelentkezési létszámokat a képzéseknél). Több mint négyötödük (84 százalékuk) első helyen a fővárosban maradna, mindössze 8 százalékuk menne vidékre

(a többiekről ezt nem lehetett eldönteni, mert olyan képzést jelöltek meg, mely mind Budapesten, mind vidéken folyik).

A továbbtanulni szándékozók 95 százaléka nem állna meg az alapszaknál, hanem továbbmenne mesterképzésre (vagy már eleve osztatlan képzésre jelentkezne), és ebben nincs különbség iskolatípusonként sem – összhangban a 2009-es diplomáspályakövetés eredményeivel.  Ez arra enged következtetni, hogy a diákok nehezen tudják elképzelni, hogy a hároméves alapozó képzés után megszerezhető diplomával hol, milyen állásban tudnának elhelyezkedni, s az is előfordulhat, hogy a kétféle diplomával betölthető állások között nagy fizetés- és munkakörülménybeli eltérésre számítanak.

Felsőfokú diplomával a diákok 64 százaléka tartja valószínűnek vagy biztosnak az azonnali elhelyezkedést, érettségivel az 52 százaléka. A remélt munkától hosszú távon leginkább azt várják, hogy érdekes és változatos legyen, illetve hogy a munka mellett jusson idő a családjukra is (ezeket a válaszadók 65-65 százaléka jelölte meg fontos értékként). A válaszadók majd fele szerint nem kevésbé fontos, hogy a munkahely hosszú távon biztos legyen.

Ezekben nagyjából egységesek a diákok, jobban megosztja viszont őket a karrier, a vezető szerep és az anyagiak megítélése. A diákok négyötöde kifejezetten nem szeretne vezető pozíciót betölteni, a maradék 20 százalékuknak pedig fontos, hogy irányíthassa más emberek munkáját. A megkérdezettek harmada nem tartja fontosnak a karriert, negyedük a biztos, hosszú távú munkára helyezi elsősorban a hangsúlyt, s szintén minden ötödik olyan munkára vágyik, ahol sok pénzt kereshet. A négyosztályos gimnáziumba járók vágynak a legkevésbé karrierre – a harmaduk egyáltalán nem –, és mindössze 8 százalékuk szeretné irányítani más emberek munkáját. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumi tanulók között a legkisebb a nagy pénzre áhítozók aránya, és a szakközépiskolások szeretnének leginkább vezető pozíciót betölteni.

Az üzleti élet és irányítás iránt érdeklők közül a legtöbb vezető szerepre vágyik (30%), és azok vannak a legkevesebben közöttük, akik a biztos megélhetést tartják elsősorban fontosnak (9%). A személyi szolgáltatások iránt vonzódók között azok vannak többségben, akik nem karrierben gondolkodnak (30%), de a humán tudományokat választók körében a karrier ennél is jobban háttérbe szorul (47%), és ők elenyésző részben szeretnének vezető pozíciót vállalni (11%). A társadalomtudományokra jelentkezők közel egyharmada elsősorban nem karrierre vágyik (31%), és közel ugyanekkora részük szeretne biztos megélhetést (29%). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választók legnagyobb része nem a karrierállásokat részesíti előnyben, a vezető pozícióra vágyók és a pénzre hajtók aránya pedig viszonylag alacsony közöttük. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre pályázók közül a legkevesebben vezető pozícióra vágynak, a Budapesti Gazdasági Főiskolát választó jelentkezők közül a legtöbb sokat akar keresni, a Budapesti Corvinus Egyetemre tartók közül a legkevesebben a biztos megélhetést tartják fontosnak, a legtöbben pedig a vezető pozíciót.

HVG Diploma

További érdekes elemzések, cikkek a HVG Diploma különszámában

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.