Apró, de annál fontosabb módosítás került be a felsőoktatási törvénybe szerda este. Bár néhány éve a kormány még véget vetett volna az egyetemeken „lófráló”, tanulmányaikkal alig haladó hallgatók világának, a mostani jogszabályváltozás miatt a jövőben gyakorlatilag lehetetlen lesz kibukni a felsőoktatásból. Jöhet a végtelen számú rómaijog-, élettan- és analízisvizsga?
Ha most kezditek az egyetemet, akkor ezeket a fogalmakat mindenképpen ismernetek kell, hiszen az elkövetkezendő éveitek szerves részei lesznek.
Hamarosan vége a vizsgaidőszaknak, és sokan vannak, akiknek ez volt az első vizsgázással töltött közel 2 hónapja. Most összefoglaljuk a tapasztalatokat, amiket csak azok ismernek, akik már túl vannak ezen az időszakon.
Már nincs sok hátra a vizsgaidőszakból, de vannak köztünk olyan hősök, akik még mindig megállás nélkül magolnak.
Ellenőrizni fogják a szerb egyetemek azokat az oktatókat, akiknél túl sok hallgató bukott meg az elmúlt hónapokban -...
A Jobbik szerint az elmúlt napokban nyilvánosságra került felsőoktatási koncepció alapján egyértelmű, hogy a kormány a hallgatókat szolgáló változtatások helyett "az SZDSZ által kitaposott úton kíván továbbhaladni" - írja keddi közleményében az oktatási bizottság jobbikos tagja. Farkas Gergely szerint ezzel a Fidesz a korábbi oktatási miniszter, "a neoliberális Magyar Bálint által megálmodott fizetős felsőoktatást valósítaná meg, ahol kulcsszerepet kap az egyetemi tanulmányokra fizetett önköltség, egyszóval a tandíj."
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek átgondolatlan szétosztása, az egyetemek és főiskolák jelenlegi finanszírozási rendszere és az oktatás minőségi ellenőrzésének hiánya – ezek a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémái a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint, derül ki a szervezet – szerkesztőségünkhöz eljuttatott – problémalistájából és az új felsőoktatási törvény koncepciójához küldött alapelvekből.
Bármelyik hallgató kérhet másik vizsgáztatót vagy bizottságot, ha tanára már többször megbuktatta, sőt a tanulmányi osztály azt is engedélyezheti, hogy a bukdácsoló egyetemisták és főiskolások – ha indokolt – a szorgalmi időszakban vizsgázzanak le. Mit lehet tenni, ha az oktató nem igazságosan osztályoz, és mikor szüntethetik meg a felsőoktatási intézmények a hallgatók jogviszonyát?
Négy vizsgalehetőséget engedélyezne az egyetemistáknak és főiskolásoknak az új felsőoktatási törvény tervezetének december 14-i keltezésű verziója – legalábbis ez áll az fn.hu birtokába került változatban, amely a hírportál szerint alig különbözik az eredeti szövegtől.
Van, ahol egyszer sem lehet pótvizsgázni, és van, ahol annyiszor ülnek le a vizsgáztató tanár elé a hallgatók, ahányszor csak akarnak: nem mindegy, hogy melyik ország felsőoktatási intézményébe járunk, a vizsgaidőszakra vonatkozók szabályok ugyanis mindenhol különbözőek.
Vége az iskolának, a többiek önfeledten élvezik a jó időt és a szabadságot. De mi történik azzal a diákkal, akinek utóvizsgáznia kell? Átizgult hónapok, stressz és szorongás vár rá. Vajon jó ez így?
