A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.
A pedagógián kívül a művészeti szakgimnáziumok diákjai sem érettségizhetnek az ágazati szakmai tárgyukból. Közel 70 iskola tanulóit érintheti az ügy.
A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a szakgimnáziumokat mutatjuk be nektek.
Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.
Több szakképzési centrumban is 35 perces, rövidített órákat rendeltek el, ami miatt a diákoknak gyakorlatilag minden negyedik órája elmarad.
Fontos, hogy tudjátok a különbséget a tanulói adatlap, a jelentkezési lap és a központi felvételi jelentkezési lapja között. Segítünk eligazodni.
A legtöbben tavaly is gimnáziumba jelentkeztek, de a legtöbben valamelyik technikumokba jutottak be. Mutatjuk a tavalyi középiskolai felvételi népszerűségi listát és a legkeresettebb szakmákat is.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
Megjelent a Magyar Közlönyben a szakgimnáziumban oktatható szakképzések listája.
Úgy tűnik, olyan iskolákban is lesznek iskolaőrök, ahová azt nem kérték, valamint szükség sincs rájuk.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Milyen bizonyítványt lehet szerezni a szakgimnáziumokban most, és az új szakképzési törvény életbelépését követően? A szeptembertől már technikumnak nevezett intézmények kapcsán válaszolunk meg egy olvasói kérdést.
Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések.
2020 jelentős változásokat hoz magával, többek között a szakképzés is teljes egészében átalakul. Beleértve a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat, valamint a felnőttoktatást (OKJ-s képzéseket) is. Mutatjuk, hogy mi marad és mi változik a jelenlegi tervezet szerint.
A magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményének megőrzéséhez, illetve fokozásához szükség van változtatásokra az oktatásban, a szakképzést a gazdaság igényeihez kell igazítani - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára (ITM) az Európai Szakképzési Hét magyarországi megnyitóján hétfőn Budapesten.
A szakmát tanulók sokkal átláthatóbb és egyértelműbb képesítések közül választhatnak a jövőben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakításával - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára újságíróknak szerdán Budapesten. Az iskolai rendszerű képzésben 174 szakma áll a diákok rendelkezésére.
Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.
Mennyi általános iskola, szakközépiskola, gimnázium vagy szakgimnázium volt a tavalyi tanévben? Itt vannak a pontos számok.
Óriási verseny van a világban az országok között a szakképzett munkaerőért, ebben Magyarország jó helyen áll, mutatja ezt az is, hogy minden eddiginél több szakmában tudott versenyzőt nevezni a fiatal szakemberek világversenyére - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek, miután Kazanyban vasárnap felkereste a WorldSkills rendezvényen induló magyar versenyzőket.
Jelenleg a szakgimnáziumokban sem megfelelő az idegen nyelvek oktatása – idézi a kormányzati oldalra felkerült Szakképzés 4.0 stratégiát a Magyar Hírlap.
