Fontos, hogy tudjátok a különbséget a tanulói adatlap, a jelentkezési lap és a központi felvételi jelentkezési lapja között. Segítünk eligazodni.
Hamarosan indul a 2022-es középiskolai felvételi. A gimnáziumoknak és technikumoknak október 20-ig kell közzétenni felvételi tájékoztatójukat, de több intézmény holnapján már elérhetőek ezek az információk. Hamarosan a nyílt napokat is megtartják, bár akadnak olyan intézmények, amelyek a járványhelyzet miatt csak online tájékoztatókat szerveznek.
Hogyan kell jelentkezni a központi vizsgára?
A központi felvételi vizsgára december 3-ig jelentkezhettek, közvetlenül abban az iskolában, ahol meg szeretnétek írni a tesztet. Fontos, hogy a vizsgát bármely vizsgaszervező intézményben megírhatjátok, függetlenül attól, hogy a későbbiekben terveztek-e jelentkezni az adott intézménybe. Az Oktatási Hivatal november 16-ig teszi közzé azoknak a gimnáziumoknak, technikumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.
Azt is fontos tudnotok, hogy a központi írásbeli vizsgára és a középfokú iskolákba jelentkezéshez más-más időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” egymást. A vizsga megírására tehát december 3-ig jelentkezhettek, míg az iskolákba 2022. február 18-ig kell jelentkezni.
Hogyan jelentkezhettek a középiskolákba?
A választott középiskolákba tehát 2022. február 18-ig jelentkezhettek, a KIFIR rendszerben elérhető felvételi lapokkal. A felvételi lapok két részből állnak: jelentkezési lapot és tanulói adatlapot is le kell adni.
A jelentkezési lappal a középfokú iskoláknak jelzitek jelentkezési szándékotokat. Ezen a lapon a személyes adataitokon kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredményeitek, továbbá itt tudtok egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, eddig tanult idegen nyelv) a középfokú iskolával közölni. Minden iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi eljárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatója.
Emellett van a tanulói adatlap: a személyes adatokon kívül szerepel rajta az összes megjelölt tanulmányi terület, az általatok meghatározott sorrendben. Azt a tanulmányi területet kell előbbre sorolni, ahol szívesebben folytatnátok tanulmányaitokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
