Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Az Oktatási Hivatal friss, a 2019/2020-as tanév első félévére vonatkozó adatai szerint Nógrád megyében a legrosszabb a helyzet. A statisztikák alapján a megyében tanuló több mint tizenkétezer tanulóból, közel kétezret – azaz a diákok 15,98 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első felében. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Borsodban nagyjából hatezerötszáz diákot (a tanulók 12,82 százalékát), míg Szabolcsban közel hatezer iskolást, vagyis a diákok 12,78 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás.
A legkevésbé a budapesti (5,06 százalék), Csongrád megyei (5,15 százalék) és a Győr-Moson-Sopron megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.
Ezek az arányok közel azonosak a 2018/2019-as tanév második féléves eredményeivel: akkor Nógrádban a tanulók 14,34 százalékát, Szabolcsban a 12,92 százalékát, Borsodban pedig a 12,08 százalékát veszélyeztette a lemorzsolódás. Budapesten 4,51 százalékos, Csongrádban 5,42 százalékos, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 5,73 százalékos volt a nagyot rontók aránya.
Kik tartoznak a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok közé?
Lemorzsolódással veszélyeztetettnek azokat a diákokat tartják, akiknek az átlageredménye nem éri el a 3-ast, vagy a teljesítménye az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
A szakközépiskolákban még mindig kimagaslóan rossz a helyzet
A lemorzsolódással veszélyeztetettek száma és aránya iskolatípusonként is eltérő. Az általános iskolások közül a nógrádi diákokat – közel hétezer tanulóból több mint ezerháromszázat, azaz a diákok 19,15 százalékát – fenyeget lemorzsolódás. Ez valamivel rosszabb a 2018/2019-es tanév második felében mért eredményeknél, akkor ugyanis a nógrádi tanulók 18,67 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A legfrissebb adatok szerint a budapesti általános iskolások teljesítenek a legjobban – mindössze 5,03 százalékukat érinti a probléma.
Még mindig a szakközépiskolákban a legrosszabbak az eredmények. Nógrádban minden negyedik tanuló – azaz a diákok 24,1 százaléka – a lemorzsolódás határán billeg, de Szabolcsban és Fejér megyében sem sokkal jobbak az értékek: az előbbiben 20,94 százalék, az utóbbiban pedig 20,22 százalék a nagyot rontók aránya. A legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat érinti a probléma, de még ott is minden tizedik diák érintett.

A gimnazisták körében – az elmúlt évekhez hasonlóan – még mindig alacsony a lemorzsolódással veszélyeztetettek száma. Győr-Moson-Sopron megyében elképesztő eredmény születetett: több mint nyolcezer diákból ugyanis csak tizenöt tanuló billeg a lemorzsolódás határán. De az érintett diákok aránya Csongrádban, Komárom-Esztergom megyében, Pest megyében, Tolnában, illetve Vas megyében sem éri el az egy százalékot. A legrosszabb eredmények Fejér megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Nógrád megyében születtek. Viszont az itteni arányok sem érik el a négy százalékot.
Az Oktatási Hivatal küzd az egyetemi lemorzsolódás ellen: programot indítottak
A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.