Aggasztó adatok: van, ahol minden negyedik tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás

Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.

  • Tóth Alexandra

Az Oktatási Hivatal friss, a 2019/2020-as tanév első félévére vonatkozó adatai szerint Nógrád megyében a legrosszabb a helyzet. A statisztikák alapján a megyében tanuló több mint tizenkétezer tanulóból, közel kétezret – azaz a diákok 15,98 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első felében. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Borsodban nagyjából hatezerötszáz diákot (a tanulók 12,82 százalékát), míg Szabolcsban közel hatezer iskolást, vagyis a diákok 12,78 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás.

A legkevésbé a budapesti (5,06 százalék), Csongrád megyei (5,15 százalék) és a Győr-Moson-Sopron megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.

Ezek az arányok közel azonosak a 2018/2019-as tanév második féléves eredményeivel: akkor Nógrádban a tanulók 14,34 százalékát, Szabolcsban a 12,92 százalékát, Borsodban pedig a 12,08 százalékát veszélyeztette a lemorzsolódás. Budapesten 4,51 százalékos, Csongrádban 5,42 százalékos, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 5,73 százalékos volt a nagyot rontók aránya.

Kik tartoznak a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok közé?

Lemorzsolódással veszélyeztetettnek azokat a diákokat tartják, akiknek az átlageredménye nem éri el a 3-ast, vagy a teljesítménye az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

A szakközépiskolákban még mindig kimagaslóan rossz a helyzet

A lemorzsolódással veszélyeztetettek száma és aránya iskolatípusonként is eltérő. Az általános iskolások közül a nógrádi diákokat – közel hétezer tanulóból több mint ezerháromszázat, azaz a diákok 19,15 százalékát – fenyeget lemorzsolódás. Ez valamivel rosszabb a 2018/2019-es tanév második felében mért eredményeknél, akkor ugyanis a nógrádi tanulók 18,67 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A legfrissebb adatok szerint a budapesti általános iskolások teljesítenek a legjobban – mindössze 5,03 százalékukat érinti a probléma.

Még mindig a szakközépiskolákban a legrosszabbak az eredmények. Nógrádban minden negyedik tanuló – azaz a diákok 24,1 százaléka – a lemorzsolódás határán billeg, de Szabolcsban és Fejér megyében sem sokkal jobbak az értékek: az előbbiben 20,94 százalék, az utóbbiban pedig 20,22 százalék a nagyot rontók aránya. A legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat érinti a probléma, de még ott is minden tizedik diák érintett.

A lemorzsolódással veszélyeztetett szakközépiskolások aránya
kir.hu

A gimnazisták körében – az elmúlt évekhez hasonlóan – még mindig alacsony a lemorzsolódással veszélyeztetettek száma. Győr-Moson-Sopron megyében elképesztő eredmény születetett: több mint nyolcezer diákból ugyanis csak tizenöt tanuló billeg a lemorzsolódás határán. De az érintett diákok aránya Csongrádban, Komárom-Esztergom megyében, Pest megyében, Tolnában, illetve Vas megyében sem éri el az egy százalékot. A legrosszabb eredmények Fejér megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Nógrád megyében születtek. Viszont az itteni arányok sem érik el a négy százalékot.

Az Oktatási Hivatal küzd az egyetemi lemorzsolódás ellen: programot indítottak

A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.