A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.
A program keretében a felsőoktatási informatikai rendszereket fejlesztették, amelyekkel lehetővé válik - a köznevelés rendszeréhez hasonlóan - a hallgatók szociális hátterének vizsgálata, következtetések levonása. Az adatok együttes áttekinthetősége sokoldalú tájékoztatást tud nyújtani a leendő hallgatóknak, középiskolásoknak és szüleiknek.
Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a felsőoktatás döntéshozatalát alapvetően befolyásoló fejlesztések valósulhattak meg. Hozzátette: a projekteredményekből jól látható, hogy a lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban. Ennek aránya átlagosan 30 százalékos: vannak tehát olyan területek, ahol magasabb, máshol alacsonyabb, illetve előfordul átmeneti lemorzsolódás is.Az elkövetkezendő években ezen legalább 10 százalékot szeretnének javítani.
A helyettes államtitkár azt is megjegyezte, érdemes már a bekerüléskor vizsgálni az egyetemeknek, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyek nélkül a lemorzsolódás nő.
Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételin valamilyen felsőoktatási képzésre. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. Negyedik rész: Budapesti Gazdasági Egyetem.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
