Nagy gondban vannak a művészeti szakgimnáziumok diákjai - nekik is új ötödik érettségi tárgyat kell választaniuk

A pedagógián kívül a művészeti szakgimnáziumok diákjai sem érettségizhetnek az ágazati szakmai tárgyukból. Közel 70 iskola tanulóit érintheti az ügy.

A Belügyminisztérium január elején a pedagógiai szakgimnáziumok mellett a művészeti szakgimnáziumok igazgatóit is tájékoztatta arról, hogy az eddigi értelmezéssel ellentétben a szakgimnáziumokban megszűnt a lehetőség, hogy szakmai érettségit tegyenek művészeti tárgyból – írta meg a g7.hu.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a pedagógiai szakgimnáziumok tanulói egy hónappal az egyetemi jelentkezés és négy hónappal az érettségik előtt tudták meg, hogy már nem tehetnek szakmai érettségi vizsgát pedagógia tantárgyból.

Mint kiderült ez a szabály ugyanúgy vonatkozik a művészeti szakon tanuló diákokra is. Így a szakgimnazistáknak most új ötödik tárgyat kell választaniuk a négy kötelező érettségi tárgy mellé.

Az Oktatási Hivatal oldalán egyébként még szerepel az alábbi kiírás:

„Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.”

Emellett időpontot is kijelöltek a vizsgáknak és a részletes érettségi követelmények továbbra is megtekinthetők a honlapon.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.