Megszólalt a minisztérium: tájékoztató füzetből értesülhetnek az iskolák az új szakmák listájáról

A szakmát tanulók sokkal átláthatóbb és egyértelműbb képesítések közül választhatnak a jövőben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakításával - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára újságíróknak szerdán Budapesten. Az iskolai rendszerű képzésben 174 szakma áll a diákok rendelkezésére.

  • Eduline/MTI

A helyettes államtitkár jelezte: megjelent a Magyar Közlönyben az új OKJ, ami az eddigi módosított, racionalizált változata. A jelen törvényi keretek között most ezt tudják megtenni, ami a további változtatások első lépése. Pölöskei Gáborné elmondta: az Ipar 4.0 stratégia pontosan meghatározza mely fejlesztési területeken kell előrelépést elérni, és ehhez kívánják a szakképzést hangolni. A szakképzés 4.0 program lényege a keresletvezérelt szakképzés, amelynek középpontjában a gazdaság igényeinek kielégítése áll - rögzítette a helyettes államtitkár.

Kitért az ágazati készségtanácsok létrehozására, ezekből 19 van, és rajtuk keresztül a gazdaság szereplői közvetlenül befolyásolhatják a szakképzést. A tanácsok alulról szerveződnek, a termelő és szolgálgató szektor egy adott ágazatban egyaránt képviselteti magát - ismertette.

A helyettes államtitkár rámutatott: a tanácsok áttekintették az OKJ-t, és megállapították többek között, hogy rendkívüli módon keveredik a képzések ideje, súlya, vannak féléves tanfolyamok, vannak ötéves technikusi képzések. Igy nagyon vegyes, minőségében igen különböző súlyú képzések gyűjteménye volt az OKJ - hangzott el.

A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat

Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.

Pölöskei Gáborné kifejtette: az eddigi listán 760 szakma szerepelt, a tanácsok azt javasolták, hogy vonjanak össze szakmákat, egyeseket hagyjanak el, illetve hozzanak létre új szakmákat is. Javasoltak szakmaneveket is, hogy a lista áttekinthetőbb, érthetőbb legyen. Sok esetben ugyanis nem lehetett tudni, egy adott szakma mit is jelent. Csoportosították továbbá a szakmákat, meghatározták az alapszakmákat, illetve azt, ami szakiránynak tekinthető.

A szakképzésben az iskolai képzések 2020 szeptemberében indulnak, az oktatási intézményekben összesen 174 szakma áll majd rendelkezésre. Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje - fejtette ki Pölöskei Gáborné, aki úgy értékelt: bőven van választási lehetőség.

A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el először, majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább. Példaként említette a turizmus-vendéglátás ágazatot, amelyen belül az általános ismeretek után lehet választani a cukrász, a szakács, a vendégtéri vagy turisztikai technikus képzést az ötéves képzésben. Technikumban egy nyelvet tanulnak a diákok, olyan óraszámban, mint a gimnáziumban a két nyelvet. 

A hároméves szakképző iskolában cukrászt, panziós-vendégfogadó, pincér-vendégtéri szakember, szakács képzések választhatók. Megemlítette azt is újdonságként, hogy ipari informatikai technikus például még nincs, de a gazdasági szereplők jelezték, hogy van rá igény, ezért lesz egy ilyen alapszakma. Az átalakítás során kiválasztották az alapszakmákat, a többi a munkaerőpiaci képzések keretében lesz elérhető, az igényeknek megfelelően - összegzett.

Vannak olyan szakmák, amelyek kifejezetten érettségi után képeznek, ezek főleg egészségügyben és szociális területen jellemzőek, ezeket is figyelembe vették a szakma-jegyzéket összeállításakor. Ahogy azt is, hogy sokszor felnőttek kapcsolódnak be ilyen képzésekbe.

Gondolkodnak az úgynevezett kreatív technikumban is, ez azoknak a gyerekeknek szólna, akik vonzódnak a művészetek felé, és ezen keresztül megismerhetnék majd a kreatív iparágat. Jelenleg a székesfehérvári szakképző centrummal dolgoznak egy ilyen képzési formán.

Az alapszakmákról tájékoztató füzet készült, amit megkapnak az iskolák, és tartalmazza az egyes ágazatok, és a 174 alapszak leírását. Október második felében, illetve novemberben országos pályaorientációs és pályaválasztási rendezvényeket is tartanak majd - jelezte a helyettes államtitkár.

Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni, amelyhez minimum két évre lesz szükség. Érettségire épülő - technikusi - szakképesítést például egyáltalán nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.Az átalakított szakképzésekről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.

Átalakított szakképzés: megjelent a szakmák új listája

2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak nappali vagy esti tagozaton, szakképző iskolában lehet majd megszerezni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint az OKJ-s képzések átalakításának célja a szakképzés további erősítése és a munkaerőpiachoz való jobb igazodás.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.