A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a szakgimnáziumokat mutatjuk be nektek.
A szakképzési rendszert az elmúlt években többször is átalakította a kormány. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint szakgimnáziumoknak hívják azokat az öt évfolyamos középiskolákat, ahol a diákok az érettségi megszerzése mellett általában valamilyen művészeti, pedagógiai vagy közművelődési szakmát is szerezhetnek.
Ezekben a középfokú intézményekben a diákok matematikát, magyart és történelmet ugyanolyan óraszámban tanulnak, mint a négy évfolyamos gimnazisták, azonban számukra csak egy idegen nyelv tanulása kötelező heti négy órában, továbbá külön kémia, fizika, biológia és földrajz helyett 9. osztályban egy komplex természettudományos tantárgyat tanulnak, 10. évfolyamtól kezdve pedig már csak a választott szakmájukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat. Ez azért van így, mert a tanterv igen jelentős részét szakmai órák teszik ki, amiknek mennyisége évfolyamonként eltérő:
továbbá a szakma biztos elsajátításához szükséges gyakorlati órák.
A 12. évfolyam végén a tanulók a négy fő tárgyból, vagyis matematikából, magyarból, történelemből és idegen nyelvből érettségi vizsgát tesznek, továbbá a szakmai papírjuk megszerzéséhez szakmai tárgyból is sikeres érettségit kell szerezniük.
A technikusi képesítést akkor kapják meg, ha a 12. osztály végén maradnak még egy évet az intézményben.
Milyen szakmákat lehet tanulni?
A szakgimnáziumokban elsajátítható szakmák listáját az Oktatási Hivatal oldalán éritek el. Főként művészeti és pedagógiai képzések lévén a választható szakmák között olyan különleges képzések is vannak, mint az aranyműves, különböző táncos és zenész szakirányok, vagy akár a színészet.
Hogyan lehet bekerülni?
A szakgimnáziumi képzések leginkább azoknak a tanulóknak ajánlottak, akik már nyolcadik osztályban kialakult jövőképpel rendelkeznek és tudják, hogy az érettségi vizsga megszerzése mellett szeretnének szakmai képesítést is szerezni valamilyen művészeti, pedagógiai vagy közművelődési területen.
A felvételi szabályai intézményenként eltérőek lehetnek. A legtöbb szakgimnázium kéri a hozzájuk jelentkező tanulókat a központi írásbeli felvételi vizsga megírására, emellett pedig általában szóbeli beszélgetéseket és képességfelmérő vizsgákat is szerveznek, főként a művészeti képzések esetében.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
És ha már van érettségim?
Szakgimnáziumba akkor is beiratkozhattok, ha már rendelkeztek érettségi vizsgával, de valami olyan szakmát tanulnátok, amihez a szükséges tudást ezekben az intézményekben sajátíthatjátok el.
"Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik évfolyamon szervezi meg" - írják az OH pályaorientációs kiadványában.
A négy évfolyamos gimnáziumokról ebben a cikkünkben olvashattok. A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok. A két tanítási nyelvű középiskolákról ide kattintva tájékozódhattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
