A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat

Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.

  • Eduline

A Szakképzés 4.0 stratégia keretében a 2020/2021. tanévtől átalakul az iskolai rendszerű szakképzés szerkezete, a jelenlegi szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák szakképző iskolaként működnek tovább - írja az Oktatási Hivatal a 2020/2021. tanévre vonatkozó középfokú beiskolázás tanulmányi területeinek megadásáról szóló közleményében.

A technikumokban a képzés ötéves lesz, a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart majd, és szakképesítés megszerzésével zárul. Emellett iskolai rendszerű felnőttoktatásban lehet majd szakképesítést szerezni az új, átalakított Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint.

"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktúra kerülnek meghatározásra. A közös ágazati tartalmak oktatására a leendő 3 éves szakképző iskolai képzésben a 9. évfolyamon, a technikumban a 9-10. évfolyamokon kerül sor. A szakképesítések a kapcsolódó gazdasági terület jellegétől, tagoltságától, összetettségétől függően szakmairányokat is tartalmazhatnak, amelyek speciális szakmai tartalmak elsajátítását biztosítják" - írja az Oktatási Hivatal a közleményben.

Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni, amelyhez minimum két évre lesz szükség. Érettségire épülő - technikusi - szakképesítést például egyáltalán nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.

A szakképzés átalakításának céljaként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Oktatási Hivatal is szerint a munkaerőpiachoz, a gazdaság által elvárt tudáshoz való jobb igazodást jelöli meg. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint viszont nem lenne szabad a szakképzést kiszakítani a köznevelés rendszeréből, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot szeretne.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István