A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat

Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.

  • Eduline

A Szakképzés 4.0 stratégia keretében a 2020/2021. tanévtől átalakul az iskolai rendszerű szakképzés szerkezete, a jelenlegi szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák szakképző iskolaként működnek tovább - írja az Oktatási Hivatal a 2020/2021. tanévre vonatkozó középfokú beiskolázás tanulmányi területeinek megadásáról szóló közleményében.

A technikumokban a képzés ötéves lesz, a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart majd, és szakképesítés megszerzésével zárul. Emellett iskolai rendszerű felnőttoktatásban lehet majd szakképesítést szerezni az új, átalakított Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint.

"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktúra kerülnek meghatározásra. A közös ágazati tartalmak oktatására a leendő 3 éves szakképző iskolai képzésben a 9. évfolyamon, a technikumban a 9-10. évfolyamokon kerül sor. A szakképesítések a kapcsolódó gazdasági terület jellegétől, tagoltságától, összetettségétől függően szakmairányokat is tartalmazhatnak, amelyek speciális szakmai tartalmak elsajátítását biztosítják" - írja az Oktatási Hivatal a közleményben.

Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni, amelyhez minimum két évre lesz szükség. Érettségire épülő - technikusi - szakképesítést például egyáltalán nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.

A szakképzés átalakításának céljaként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Oktatási Hivatal is szerint a munkaerőpiachoz, a gazdaság által elvárt tudáshoz való jobb igazodást jelöli meg. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint viszont nem lenne szabad a szakképzést kiszakítani a köznevelés rendszeréből, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot szeretne.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.