A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat

Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.

  • Eduline

A Szakképzés 4.0 stratégia keretében a 2020/2021. tanévtől átalakul az iskolai rendszerű szakképzés szerkezete, a jelenlegi szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák szakképző iskolaként működnek tovább - írja az Oktatási Hivatal a 2020/2021. tanévre vonatkozó középfokú beiskolázás tanulmányi területeinek megadásáról szóló közleményében.

A technikumokban a képzés ötéves lesz, a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart majd, és szakképesítés megszerzésével zárul. Emellett iskolai rendszerű felnőttoktatásban lehet majd szakképesítést szerezni az új, átalakított Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint.

"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktúra kerülnek meghatározásra. A közös ágazati tartalmak oktatására a leendő 3 éves szakképző iskolai képzésben a 9. évfolyamon, a technikumban a 9-10. évfolyamokon kerül sor. A szakképesítések a kapcsolódó gazdasági terület jellegétől, tagoltságától, összetettségétől függően szakmairányokat is tartalmazhatnak, amelyek speciális szakmai tartalmak elsajátítását biztosítják" - írja az Oktatási Hivatal a közleményben.

Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni, amelyhez minimum két évre lesz szükség. Érettségire épülő - technikusi - szakképesítést például egyáltalán nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.

A szakképzés átalakításának céljaként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Oktatási Hivatal is szerint a munkaerőpiachoz, a gazdaság által elvárt tudáshoz való jobb igazodást jelöli meg. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint viszont nem lenne szabad a szakképzést kiszakítani a köznevelés rendszeréből, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot szeretne.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna