A magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményének megőrzéséhez, illetve fokozásához szükség van változtatásokra az oktatásban, a szakképzést a gazdaság igényeihez kell igazítani - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára (ITM) az Európai Szakképzési Hét magyarországi megnyitóján hétfőn Budapesten.
Hangsúlyozta: a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban is szükség van innovációkra. Az államtitkár ilyen innovációnak nevezte a duális képzést, és felhívta a figyelmet arra, hogy komoly reformon megy át a szakképzés.
Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett kiemelte, a korábbi országos képzési jegyzékben csaknem 760 szakma volt, ezt racionalizálva 174 alapszakmát neveztek meg. Ennek alapján indulnak a 2020/21-es tanévben az új osztályok az iskolákban.
Bódis József kitért arra, hogy olyan szakmákra, kihívásokra is fel kell készíteni a fiatalokat, amelyekről ma még szinte semmit nem lehet tudni. Ez csak úgy lehetséges, ha az alapinformációkon túl fejlesztik a tanulók kompetenciáit - fogalmazott az államtitkár, kiemelve a komplex problémamegoldást és a kreativitást.
Hangsúlyozta, nem lehet elzárkózni a megszokott intézményi struktúrák, módszertanok átalakításától. A szakképzésnek minden esetben szem előtt kell tartania a magyar gazdaság sikerét, versenyképességét és egyben igényeit - fogalmazott.
Pölöskei Gáborné a szakképzés strukturális megújításáról szólva elmondta, a nyolcadik osztályt elvégző, szakmát tanulni akaró gyerekek ötéves technikumokba, illetve hároméves szakképző iskolákba jelentkezhetnek majd. A diákok először ágazati ismereteket tanulnak, ezután választanak szakmát, így a döntésük sokkal megalapozottabb lehet - emelte ki. Hozzátette, a technikum jó lehetőség arra, hogy összekössék a felsőoktatással. A technikumokban 98 féle, a szakképző iskolákban 76 féle szakmából választhatnak majd a tanulók - jelezte.
Radikális átalakítás vár a szakképzésre: ilyen szakmákat lehet tanulni a következő tanévtől
2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
