A minisztérium szerint a gazdaság igényeihez kell igazítani a szakképzést

A magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményének megőrzéséhez, illetve fokozásához szükség van változtatásokra az oktatásban, a szakképzést a gazdaság igényeihez kell igazítani - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára (ITM) az Európai Szakképzési Hét magyarországi megnyitóján hétfőn Budapesten.

  • Eduline/MTI

Hangsúlyozta: a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban is szükség van innovációkra. Az államtitkár ilyen innovációnak nevezte a duális képzést, és felhívta a figyelmet arra, hogy komoly reformon megy át a szakképzés.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett kiemelte, a korábbi országos képzési jegyzékben csaknem 760 szakma volt, ezt racionalizálva 174 alapszakmát neveztek meg. Ennek alapján indulnak a 2020/21-es tanévben az új osztályok az iskolákban.

Bódis József kitért arra, hogy olyan szakmákra, kihívásokra is fel kell készíteni a fiatalokat, amelyekről ma még szinte semmit nem lehet tudni. Ez csak úgy lehetséges, ha az alapinformációkon túl fejlesztik a tanulók kompetenciáit - fogalmazott az államtitkár, kiemelve a komplex problémamegoldást és a kreativitást.

Hangsúlyozta, nem lehet elzárkózni a megszokott intézményi struktúrák, módszertanok átalakításától. A szakképzésnek minden esetben szem előtt kell tartania a magyar gazdaság sikerét, versenyképességét és egyben igényeit - fogalmazott.

Pölöskei Gáborné a szakképzés strukturális megújításáról szólva elmondta, a nyolcadik osztályt elvégző, szakmát tanulni akaró gyerekek ötéves technikumokba, illetve hároméves szakképző iskolákba jelentkezhetnek majd. A diákok először ágazati ismereteket tanulnak, ezután választanak szakmát, így a döntésük sokkal megalapozottabb lehet - emelte ki. Hozzátette, a technikum jó lehetőség arra, hogy összekössék a felsőoktatással. A technikumokban 98 féle, a szakképző iskolákban 76 féle szakmából választhatnak majd a tanulók - jelezte.

Radikális átalakítás vár a szakképzésre: ilyen szakmákat lehet tanulni a következő tanévtől

2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.