A minisztérium szerint a gazdaság igényeihez kell igazítani a szakképzést

A magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményének megőrzéséhez, illetve fokozásához szükség van változtatásokra az oktatásban, a szakképzést a gazdaság igényeihez kell igazítani - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára (ITM) az Európai Szakképzési Hét magyarországi megnyitóján hétfőn Budapesten.

  • Eduline/MTI

Hangsúlyozta: a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban is szükség van innovációkra. Az államtitkár ilyen innovációnak nevezte a duális képzést, és felhívta a figyelmet arra, hogy komoly reformon megy át a szakképzés.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett kiemelte, a korábbi országos képzési jegyzékben csaknem 760 szakma volt, ezt racionalizálva 174 alapszakmát neveztek meg. Ennek alapján indulnak a 2020/21-es tanévben az új osztályok az iskolákban.

Bódis József kitért arra, hogy olyan szakmákra, kihívásokra is fel kell készíteni a fiatalokat, amelyekről ma még szinte semmit nem lehet tudni. Ez csak úgy lehetséges, ha az alapinformációkon túl fejlesztik a tanulók kompetenciáit - fogalmazott az államtitkár, kiemelve a komplex problémamegoldást és a kreativitást.

Hangsúlyozta, nem lehet elzárkózni a megszokott intézményi struktúrák, módszertanok átalakításától. A szakképzésnek minden esetben szem előtt kell tartania a magyar gazdaság sikerét, versenyképességét és egyben igényeit - fogalmazott.

Pölöskei Gáborné a szakképzés strukturális megújításáról szólva elmondta, a nyolcadik osztályt elvégző, szakmát tanulni akaró gyerekek ötéves technikumokba, illetve hároméves szakképző iskolákba jelentkezhetnek majd. A diákok először ágazati ismereteket tanulnak, ezután választanak szakmát, így a döntésük sokkal megalapozottabb lehet - emelte ki. Hozzátette, a technikum jó lehetőség arra, hogy összekössék a felsőoktatással. A technikumokban 98 féle, a szakképző iskolákban 76 féle szakmából választhatnak majd a tanulók - jelezte.

Radikális átalakítás vár a szakképzésre: ilyen szakmákat lehet tanulni a következő tanévtől

2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.