Már többen mennek ötéves technikumba, mint gimnáziumba

Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.

  • Eduline/MTI

A 2020-ban indult, a szakgimnáziumi rendszert felváltó technikumi szakképzési rendszer jól vizsgázott – jelentette ki Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az állami médiában.

Ahol arról is beszélt, az általános iskola utáni továbbtanuláshoz az ötéves technikumot már többen választják, mint a gimnáziumot.

Arról is beszélt, a technikumok új típusú érettségijét elvégzettek közül egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba. A legtöbben emellett a képzés során a villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász és a hegesztő szakmákat választották, amelyekből a helyettes államtitkár szerint jól meg is lehet élni.

Elmondása alapján az átalakított szakképzési rendszert figyelik és a visszajelzések alapján lehetett látni, hol kell pontosabbá tenni a szabályozást. Szerinte „az teljesen egyértelmű, hogy az irányok jók, abban változtatni nem kell”, ugyanakkor kisebb módosításokkal még jobbá, pontosabbá teszik a szabályokat.

Hogy megéri-e technikumot választani gimnázium helyett, arról itt írtunk korábban, a budapesti technikumok rangsoráról itt olvashattok, ahogyan beszámoltunk a technikumokban tanulókat képviselő diákcsoport megalakulásáról is, ahogyan egy technikumban régebben oktató tanár értékelésének furcsa esetéről is.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.