Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.
A 2020-ban indult, a szakgimnáziumi rendszert felváltó technikumi szakképzési rendszer jól vizsgázott – jelentette ki Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az állami médiában.
Ahol arról is beszélt, az általános iskola utáni továbbtanuláshoz az ötéves technikumot már többen választják, mint a gimnáziumot.
Arról is beszélt, a technikumok új típusú érettségijét elvégzettek közül egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba. A legtöbben emellett a képzés során a villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász és a hegesztő szakmákat választották, amelyekből a helyettes államtitkár szerint jól meg is lehet élni.
Elmondása alapján az átalakított szakképzési rendszert figyelik és a visszajelzések alapján lehetett látni, hol kell pontosabbá tenni a szabályozást. Szerinte „az teljesen egyértelmű, hogy az irányok jók, abban változtatni nem kell”, ugyanakkor kisebb módosításokkal még jobbá, pontosabbá teszik a szabályokat.
Hogy megéri-e technikumot választani gimnázium helyett, arról itt írtunk korábban, a budapesti technikumok rangsoráról itt olvashattok, ahogyan beszámoltunk a technikumokban tanulókat képviselő diákcsoport megalakulásáról is, ahogyan egy technikumban régebben oktató tanár értékelésének furcsa esetéről is.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
