Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.
A 2020-ban indult, a szakgimnáziumi rendszert felváltó technikumi szakképzési rendszer jól vizsgázott – jelentette ki Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az állami médiában.
Ahol arról is beszélt, az általános iskola utáni továbbtanuláshoz az ötéves technikumot már többen választják, mint a gimnáziumot.
Arról is beszélt, a technikumok új típusú érettségijét elvégzettek közül egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba. A legtöbben emellett a képzés során a villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász és a hegesztő szakmákat választották, amelyekből a helyettes államtitkár szerint jól meg is lehet élni.
Elmondása alapján az átalakított szakképzési rendszert figyelik és a visszajelzések alapján lehetett látni, hol kell pontosabbá tenni a szabályozást. Szerinte „az teljesen egyértelmű, hogy az irányok jók, abban változtatni nem kell”, ugyanakkor kisebb módosításokkal még jobbá, pontosabbá teszik a szabályokat.
Hogy megéri-e technikumot választani gimnázium helyett, arról itt írtunk korábban, a budapesti technikumok rangsoráról itt olvashattok, ahogyan beszámoltunk a technikumokban tanulókat képviselő diákcsoport megalakulásáról is, ahogyan egy technikumban régebben oktató tanár értékelésének furcsa esetéről is.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
