Már többen mennek ötéves technikumba, mint gimnáziumba

Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.

  • Eduline/MTI

A 2020-ban indult, a szakgimnáziumi rendszert felváltó technikumi szakképzési rendszer jól vizsgázott – jelentette ki Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az állami médiában.

Ahol arról is beszélt, az általános iskola utáni továbbtanuláshoz az ötéves technikumot már többen választják, mint a gimnáziumot.

Arról is beszélt, a technikumok új típusú érettségijét elvégzettek közül egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba. A legtöbben emellett a képzés során a villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász és a hegesztő szakmákat választották, amelyekből a helyettes államtitkár szerint jól meg is lehet élni.

Elmondása alapján az átalakított szakképzési rendszert figyelik és a visszajelzések alapján lehetett látni, hol kell pontosabbá tenni a szabályozást. Szerinte „az teljesen egyértelmű, hogy az irányok jók, abban változtatni nem kell”, ugyanakkor kisebb módosításokkal még jobbá, pontosabbá teszik a szabályokat.

Hogy megéri-e technikumot választani gimnázium helyett, arról itt írtunk korábban, a budapesti technikumok rangsoráról itt olvashattok, ahogyan beszámoltunk a technikumokban tanulókat képviselő diákcsoport megalakulásáról is, ahogyan egy technikumban régebben oktató tanár értékelésének furcsa esetéről is.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István