Már többen mennek ötéves technikumba, mint gimnáziumba

Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.

  • Eduline/MTI

A 2020-ban indult, a szakgimnáziumi rendszert felváltó technikumi szakképzési rendszer jól vizsgázott – jelentette ki Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az állami médiában.

Ahol arról is beszélt, az általános iskola utáni továbbtanuláshoz az ötéves technikumot már többen választják, mint a gimnáziumot.

Arról is beszélt, a technikumok új típusú érettségijét elvégzettek közül egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba. A legtöbben emellett a képzés során a villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász és a hegesztő szakmákat választották, amelyekből a helyettes államtitkár szerint jól meg is lehet élni.

Elmondása alapján az átalakított szakképzési rendszert figyelik és a visszajelzések alapján lehetett látni, hol kell pontosabbá tenni a szabályozást. Szerinte „az teljesen egyértelmű, hogy az irányok jók, abban változtatni nem kell”, ugyanakkor kisebb módosításokkal még jobbá, pontosabbá teszik a szabályokat.

Hogy megéri-e technikumot választani gimnázium helyett, arról itt írtunk korábban, a budapesti technikumok rangsoráról itt olvashattok, ahogyan beszámoltunk a technikumokban tanulókat képviselő diákcsoport megalakulásáról is, ahogyan egy technikumban régebben oktató tanár értékelésének furcsa esetéről is.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.