Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után egy héttel a Belügyminisztérium sajtóosztálya közölte: az általunk szemlézett poszt szövegéből kiderül, hogy az azt író tanár egy budapesti technikumban, vagyis szakképzési intézményben tanít – vagyis nem a belügy által előírt szempontok alapján értékelték a munkáját.
„Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon egyéves kislányommal” – így kezdődik annak a tanárnak a bejegyzése a Miután Felmondtam, a közoktatást elhagyó tanárok beszámolóit összesítő oldalon, aki másfél éve ment el táppénzre, mégis értékelték a teljesítményét a belügy által előírt szempontok szerint.
A budapesti töritanár azt írta, hogy a legtöbb szempontra (így szakmai felkészültségére, pedagógia tervezésre, pedagógiai értékelésére, vagy együttműködési készségére és innovációs tevékenységére) mindössze két pontot kapott az adható maximális hatból – viszont hogy ki, és mi alapján pontozta őt, azt vele nem közölték. A pontszáma pedig nem csak azért érthetetlen szerinte, mert másfél éve nem tanít, hanem azért is, mert korábban pedagógus I. minősítést szerzett, osztályfőnök volt, érettségiztetett, valamint korrepetált és felkészített diákokat a felvételijükre. „Ez tényleg két pontot ér?” - tette fel a költői kérdést.
Az értékelőlapját, mint aláírandó dokumentumot hétfőn kapta meg ajánlott levélként, viszont elmondása szerint nem fogja azt visszaküldeni.
„Nem az fáj a legjobban, hogy a fizetésem később ennek köszönhetően továbbra sem lesz egekben, de ez az értékelés benne lesz az anyagomban úgy, hogy semmi valóságalapja nincs. Ennél megalázóbb helyzetbe aligha kerülhetnék” – írta levelében.
(Címlapképünk illusztráció.)
