Nem tudja ki, és mi alapján értékelte őt, viszont a dokumentumot nem hajlandó aláírni.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után egy héttel a Belügyminisztérium sajtóosztálya közölte: az általunk szemlézett poszt szövegéből kiderül, hogy az azt író tanár egy budapesti technikumban, vagyis szakképzési intézményben tanít – vagyis nem a belügy által előírt szempontok alapján értékelték a munkáját.
„Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon egyéves kislányommal” – így kezdődik annak a tanárnak a bejegyzése a Miután Felmondtam, a közoktatást elhagyó tanárok beszámolóit összesítő oldalon, aki másfél éve ment el táppénzre, mégis értékelték a teljesítményét a belügy által előírt szempontok szerint.
A budapesti töritanár azt írta, hogy a legtöbb szempontra (így szakmai felkészültségére, pedagógia tervezésre, pedagógiai értékelésére, vagy együttműködési készségére és innovációs tevékenységére) mindössze két pontot kapott az adható maximális hatból – viszont hogy ki, és mi alapján pontozta őt, azt vele nem közölték. A pontszáma pedig nem csak azért érthetetlen szerinte, mert másfél éve nem tanít, hanem azért is, mert korábban pedagógus I. minősítést szerzett, osztályfőnök volt, érettségiztetett, valamint korrepetált és felkészített diákokat a felvételijükre. „Ez tényleg két pontot ér?” - tette fel a költői kérdést.
Az értékelőlapját, mint aláírandó dokumentumot hétfőn kapta meg ajánlott levélként, viszont elmondása szerint nem fogja azt visszaküldeni.
„Nem az fáj a legjobban, hogy a fizetésem később ennek köszönhetően továbbra sem lesz egekben, de ez az értékelés benne lesz az anyagomban úgy, hogy semmi valóságalapja nincs. Ennél megalázóbb helyzetbe aligha kerülhetnék” – írta levelében.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
