Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A legtöbben tavaly is gimnáziumba jelentkeztek, de a legtöbben valamelyik technikumokba jutottak be. Mutatjuk a tavalyi középiskolai felvételi népszerűségi listát és a legkeresettebb szakmákat is.
Az elsőhelyes jelentkezések alapján tavaly is a 4 és az 5 osztályos gimnáziumok voltak a legnépszerűbbek - ezekbe az intézményekbe több mint 35 500-an szerettek volna bekerülni. Hasonlóan népszerű volt a technikumi képzés is: 35 125-en jelentkeztek első helyen, majdnem 3 ezer diák jelölte meg első helyen a szakgimnáziumokat, és majdnem 16 ezren adták be a jelentkezésüket szakképző iskolába.

A jelentkezők közül végül több mint 29 ezren kerültek be valamilyen gimnáziumba: nyolc évfolyamos gimnáziumba tavaly több mint 3 ezren, hatosztályos középiskolába pedig több mint 4 600-an. Végül a kilencedikesek közül a legtöbben technikumban kezdtek idén szeptemberben: a felvételin 35 ezren jutottak be technikumba, 2 ezren szakgimnáziumba és 17 ezren szakképző iskolába - így a szakmát tanuló diákok száma jóval magasabb volt, mint a gimnáziumi képzést kezdők száma.
Oktatási Hivatal statisztikái szerint a legnépszerűbb, szakképző iskolában tanulható szakmák ezek voltak a 2020/2021-es felvételin:
A technikumban tanulható szakmák közül a legnépszerűbb terület egyértelműen az informatika, de sokan keresték a gazdasági képzéseket is. A 2020/21-es tanévben felvettek száma szerint legnépszerűbb szakmák ezek:
Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.