Pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, kereskedelmi értékesítő: ezek az idei legnépszerűbb szakmák a hazai szakképzésben

A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.

A KSH Helyzetkép 2023 című kiadványa szerint a középfokon tanuló diákok 45%-a gimnáziumban, 53%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul. Közülük a szakképző évfolyamokon több mint 156 ezren tanulnak, ami 18%-kal több, mint a 2022/2023-as tanévben.

A felmérés Magyarország 2023. évi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatainak főbb jellemzőit foglalja össze, amelyben az oktatás is szerepel. Ebben külön helyet kapott a szakképző, illetve a technikumi és a szakgimnáziumi képzések eloszlása.

A szakképzésben tanulók megoszlása képzési területek szerint a 2023/2024-es tanévben

A kiadványból kiderül, hogy a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések részaránya továbbra is meghatározó (52%), ezen belül a legtöbben hegesztőnek (3,0 ezer fő) és villanyszerelőnek (2,7 ezer fő) tanulnak. A 2023/2024-es tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (4,0–4,0 ezer fő).

Szakképző iskolák tanulóinak megoszlása:

  • Szolgáltatások: 24,4%
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 10,6%
  • Üzleti ismeretek, ügyvitel: 9,9%
  • Egészségügy és szociális gondoskodás: 3,2%
  • Humán tudományok és művészetek: 0,2%

 

Technikum, szakgimnáziumi tanulók megoszlása:

  • Szolgáltatások:23,8%
  • Műszaki, ipari és építőipari képzések: 21,8%
  • Üzleti ismeretek, ügyvitel: 19%
  • Információs és kommunikációs technológiák: 13,4%
  • Humán tudományok és művészetek: 7,3%
  • Egészségügy és szociális gondoskodás: 6,4%
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 5,7%
  • Oktatás: 2,5%

A technikumi, szakgimnáziumi képzések terén a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul a diákok csaknem kétharmada. Legtöbben, 9 ezren, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát szeretnék elsajátítani.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.