Pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, kereskedelmi értékesítő: ezek az idei legnépszerűbb szakmák a hazai szakképzésben

A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.

A KSH Helyzetkép 2023 című kiadványa szerint a középfokon tanuló diákok 45%-a gimnáziumban, 53%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul. Közülük a szakképző évfolyamokon több mint 156 ezren tanulnak, ami 18%-kal több, mint a 2022/2023-as tanévben.

A felmérés Magyarország 2023. évi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatainak főbb jellemzőit foglalja össze, amelyben az oktatás is szerepel. Ebben külön helyet kapott a szakképző, illetve a technikumi és a szakgimnáziumi képzések eloszlása.

A szakképzésben tanulók megoszlása képzési területek szerint a 2023/2024-es tanévben

A kiadványból kiderül, hogy a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések részaránya továbbra is meghatározó (52%), ezen belül a legtöbben hegesztőnek (3,0 ezer fő) és villanyszerelőnek (2,7 ezer fő) tanulnak. A 2023/2024-es tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (4,0–4,0 ezer fő).

Szakképző iskolák tanulóinak megoszlása:

  • Szolgáltatások: 24,4%
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 10,6%
  • Üzleti ismeretek, ügyvitel: 9,9%
  • Egészségügy és szociális gondoskodás: 3,2%
  • Humán tudományok és művészetek: 0,2%

 

Technikum, szakgimnáziumi tanulók megoszlása:

  • Szolgáltatások:23,8%
  • Műszaki, ipari és építőipari képzések: 21,8%
  • Üzleti ismeretek, ügyvitel: 19%
  • Információs és kommunikációs technológiák: 13,4%
  • Humán tudományok és művészetek: 7,3%
  • Egészségügy és szociális gondoskodás: 6,4%
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 5,7%
  • Oktatás: 2,5%

A technikumi, szakgimnáziumi képzések terén a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul a diákok csaknem kétharmada. Legtöbben, 9 ezren, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát szeretnék elsajátítani.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.