A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.
A KSH Helyzetkép 2023 című kiadványa szerint a középfokon tanuló diákok 45%-a gimnáziumban, 53%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul. Közülük a szakképző évfolyamokon több mint 156 ezren tanulnak, ami 18%-kal több, mint a 2022/2023-as tanévben.
A felmérés Magyarország 2023. évi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatainak főbb jellemzőit foglalja össze, amelyben az oktatás is szerepel. Ebben külön helyet kapott a szakképző, illetve a technikumi és a szakgimnáziumi képzések eloszlása.
A szakképzésben tanulók megoszlása képzési területek szerint a 2023/2024-es tanévben
A kiadványból kiderül, hogy a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések részaránya továbbra is meghatározó (52%), ezen belül a legtöbben hegesztőnek (3,0 ezer fő) és villanyszerelőnek (2,7 ezer fő) tanulnak. A 2023/2024-es tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (4,0–4,0 ezer fő).
Szakképző iskolák tanulóinak megoszlása:
Technikum, szakgimnáziumi tanulók megoszlása:
A technikumi, szakgimnáziumi képzések terén a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul a diákok csaknem kétharmada. Legtöbben, 9 ezren, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát szeretnék elsajátítani.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
