Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.
A KSH Helyzetkép 2023 című kiadványa szerint a középfokon tanuló diákok 45%-a gimnáziumban, 53%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul. Közülük a szakképző évfolyamokon több mint 156 ezren tanulnak, ami 18%-kal több, mint a 2022/2023-as tanévben.
A felmérés Magyarország 2023. évi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatainak főbb jellemzőit foglalja össze, amelyben az oktatás is szerepel. Ebben külön helyet kapott a szakképző, illetve a technikumi és a szakgimnáziumi képzések eloszlása.
A szakképzésben tanulók megoszlása képzési területek szerint a 2023/2024-es tanévben
A kiadványból kiderül, hogy a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések részaránya továbbra is meghatározó (52%), ezen belül a legtöbben hegesztőnek (3,0 ezer fő) és villanyszerelőnek (2,7 ezer fő) tanulnak. A 2023/2024-es tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (4,0–4,0 ezer fő).
Szakképző iskolák tanulóinak megoszlása:
Technikum, szakgimnáziumi tanulók megoszlása:
A technikumi, szakgimnáziumi képzések terén a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul a diákok csaknem kétharmada. Legtöbben, 9 ezren, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát szeretnék elsajátítani.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.