Pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, kereskedelmi értékesítő: ezek az idei legnépszerűbb szakmák a hazai szakképzésben

A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.

A KSH Helyzetkép 2023 című kiadványa szerint a középfokon tanuló diákok 45%-a gimnáziumban, 53%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul. Közülük a szakképző évfolyamokon több mint 156 ezren tanulnak, ami 18%-kal több, mint a 2022/2023-as tanévben.

A felmérés Magyarország 2023. évi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatainak főbb jellemzőit foglalja össze, amelyben az oktatás is szerepel. Ebben külön helyet kapott a szakképző, illetve a technikumi és a szakgimnáziumi képzések eloszlása.

A szakképzésben tanulók megoszlása képzési területek szerint a 2023/2024-es tanévben

A kiadványból kiderül, hogy a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések részaránya továbbra is meghatározó (52%), ezen belül a legtöbben hegesztőnek (3,0 ezer fő) és villanyszerelőnek (2,7 ezer fő) tanulnak. A 2023/2024-es tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (4,0–4,0 ezer fő).

Szakképző iskolák tanulóinak megoszlása:

  • Szolgáltatások: 24,4%
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 10,6%
  • Üzleti ismeretek, ügyvitel: 9,9%
  • Egészségügy és szociális gondoskodás: 3,2%
  • Humán tudományok és művészetek: 0,2%

 

Technikum, szakgimnáziumi tanulók megoszlása:

  • Szolgáltatások:23,8%
  • Műszaki, ipari és építőipari képzések: 21,8%
  • Üzleti ismeretek, ügyvitel: 19%
  • Információs és kommunikációs technológiák: 13,4%
  • Humán tudományok és művészetek: 7,3%
  • Egészségügy és szociális gondoskodás: 6,4%
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 5,7%
  • Oktatás: 2,5%

A technikumi, szakgimnáziumi képzések terén a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul a diákok csaknem kétharmada. Legtöbben, 9 ezren, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát szeretnék elsajátítani.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.