Van olyan évfolyam, ahol mindössze 0,1 ponttal maradt el a felvételizők teljesítménye a 2023-as központi felvételihez képest, máshol 5-8 pontos különbségek vannak, zömében negatív értelemben. Véglegesek 2024-es központi felvételi eredményei. Mutatjuk, hogy teljesítettek a negyedikesek, hatodikosok- és nyolcadikosok matekból és magyarból.
Magyar nyelvből 29,5, matematikából 21,8 pont lett a nyolcadikosok központi felvételi vizsgán elért átlagpontszáma - derül ki az Oktatási Hivatal május 10-én frissített statisztikáiból.
Május 2-án minden középiskolába felvételiző diák számára kiderült, hogy szeptembertől melyik korábban megjelölt középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. Az eredményeket hosszú hónapok munkája előzte meg; január 20-án több ezer diák írta meg a központi felvételi vizsgát. Magyarból 46 916, matekból 46 800 nyolcadikos vizsgázott, de bőven voltak olyan hatodikosok és negyedikesek is, akik hat- vagy nyolcosztályos középiskolába készültek. A központi felvételit magyarból 9364, matekból 9367 hatodikos, és közel 6500 negyedikes írta meg.
Erre azért volt szükség, mert egyre kevesebb iskola válogatja ki a hozzájuk jelentkező diákokat csak az általános iskolai eredmények alapján, és egyre több intézmény kéri a központi felvételi megírását. Sőt, a legerősebb intézmények szóbeli felvételi vizsgát is szerveztek.
Rontottak
A központi felvételi vizsgán a diákoknak évfolyamtól függetlenül tantárgyanként 45 perc alatt 10 feladatot kellett megoldaniuk, amivel maximum 50 pontot szerezhettek. 2024-ben a
Ez a korábbi években elért átlagpontszámokhoz képest mindkét tantárgyból, szinte minden évfolyamon romlást jelent. Kivétel egyedül a negyedikesek matematika teljesítménye, míg ugyanis a 4. osztályosok matematika felvételin elért pontszáma 2012 és 2023 között 27,9 és 36,2 pont között mozgott, 2024-ben a 10 éves felvételizők 36,9 pontot szereztek, ami több mint 8 ponttal magasabb, mint a 2023-ban elért 28,6 pontos matematika átlapontszám. Ezzel szemben magyarból ők is rontottak, 2023-hoz képest - amikor átlagosan 35,8 pontot értek el a vizsgán - 2024-ben már csak 30,1-et, ami így egy év alatt több mint 5 pontos csökkenést jelent.
Tavalyhoz képest 5 pontot rontottak magyarból a hatodik osztályosok is, matekból viszont "csak" 1,1 ponttal értek el kevesebbet. Míg a nyolcadikosoknak a 2023-ban elért átlagpontszámokhoz képest magyarból 4 ponttal csökkent a teljesítménye, matematikából viszont a tavalyihoz nagyon hasonló eredményt értek el: mindössze 0,1 ponttal szereztek kevesebbet, ami egyáltalán nem számottevő különbség.
Feltűnő ugyanakkor, hogy az elég drasztikus romlás ellenére magyarból még mindig erősebbek a diákok, mint matematikából.
A tanulók 27 százaléka funkcionális analfabéta
A tanulók teljesítményének romlására nem csak a felvételi vizsgán elért pontszámok, de korábban már a 2022-es PISA-eredmények is rávilágítottak. A mérést alapvetően háromévente végzik az OECD-országokban, melynek keretein belül felmérik a 15 éves diákok matematikai és szövegértési képességeit. A legutóbbi ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt egy évvel későbbre, 2022-re tolódott, az eredményeit pedig tavaly decemberben hozták nyilvánosságra.
Ezek több szempontból is sokkolóra sikerültek, nem csupán Magyarországon, de az egyébként jól teljesítő OECD-országokban is. Sajnos azonban negatív értelemben.
2022-ben ugyanis azok a 15 évesek írták meg a teszteket, akik a 2020-as évtől kezdve a koronavírus-járvány miatt országonként változó időtartamon keresztül, de zömében online, otthonról tanultak. Ennek következménye, hogy míg a természettudományos eredmények jelentősen nem változtak, matematikából az OECD-átlag 2018-hoz képest 15, a szövegértés eredményei pedig 10 ponttal esett vissza. Matekból így az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, szövegértésből pedig 476 pont.
A publikált tanulmányban azt írják; ez egyet jelent azzal, mintha szövegértésből egy félév, matematikából pedig háromnegyedév tanulása kiesett volna.
Magyarországon összesen 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket, aminek az eredménye szövegértésből még az OECD-átlagnál is gyengébb, mindössze 473 pontos lett. (Matematikából pedig mindössze egy ponttal sikerült meghaladnunk az OECD-átlagot.)
Ennél is aggasztóbb eredmény azonban, hogy szövegértésből a diákok 74 százalékának sikerült legalább a 2. szintet teljesítenie. Ők azok tehát, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy közepes terjedelmű szövegben meg tudják határozni a fő gondolatot vagy gondolatokat, továbbá egyértelmű, bár néha összetett kritériumok alapján találnak információkat, és képesek is reflektálni a szövegek céljára, ha erre kifejezetten felszólítják őket. A tesztet megíró 15 évesek körülbelül 26 százaléka ugyanakkor erre képtelen, ami lényegében egyet jelent azzal, hogy funkcionális analfabéták. Tudnak tehát írni és olvasni, de a szövegek megértése nehézséget okoz számukra.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
