Reagált a szakmai érettségiről szóló olvasói véleményekre a Nemzetgazdasági Minisztérium, azt írják, 36 vizsgatárgy közül mindössze hárommal kapcsolatban tettek észrevételt érettségizők.
Elkeseredett levelet írt szerkesztőségünknek egy édesanya, akinek gyereke szakmai érettségit volt kénytelen tenni. Nem csak ú járt pórul.
Tanulmányi átlagtól függően akár 50 ezer forintot is kaphatnak azok a diákok, akik hiányszakmát tanulnak. Mutatjuk azt a rendeletet, amely listázza a következő tanév hiányszakmáit.
Úgy tűnik, elégedett a szakgimnáziumi szakmai érettségi lebonyolításával a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az érettségizők kevésbé lelkesek.
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
A szakmai feladatsorok egyikében gyakorlatilag kizárják a család fogalmából a gyereküket egyedül nevelőket és az egynemű párokat. Közben állítják, a szülők legfontosabb feladata, hogy a nemi szerepeket áthagyományozza a gyerekének.
Szerdáig jelentkezhetnek az általános iskolások a nappali tagozatos középiskolákba - közölte az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn az MTI-vel.
Egy levelet adnak át neki, melyben szakgimnazisták kérnek sürgős segítséget.
A tanárok többsége nem volt felkészülve a komplex természettudomány oktatására - írja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felmérése alapján a Magyar Hírlap a csütörtöki számában.
Több száz diák, tanár és szülő tiltakozik a szakmai érettségi kötelezővé tétele ellen - a változás az eduline olvasóit is megmozgatta.
Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 4. rész: szakgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Teljesen átalakult a szakképzés az utóbbi hónapokban. A szakiskolák szakközépiskolaként, a szakközépiskolák szakgimnáziumokként kezdték meg az új tanévet, változtak a szakmaszerzés és az érettségi szabályai, és új a tanterv is: több tantárgy bekerült az órarendbe, több pedig eltűnt belőle. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
2016 szeptemberében nagy változások történtek a közoktatásban. A korábbi szakiskolákat szakközépiskolának hívják, a korábbi szakközépiskolák pedig szakgimnázium nevet kapták. Közeleg a középiskolai felvételi, sok szülő most szembesül a változásokkal. Mi változott, mi maradt? Megmutatjuk.
A természetes népességfogyás mértékét duplán meghaladja a szakgimnáziumokban tanulók létszámának csökkenése.
A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni.
Rétvári Bence államtitkár szerint a minőség biztosítéka lenne, ha bevezetnék a központi gimnáziumi felvételit. Az államtitkár kontextusában ez azt jelentené, hogy tényleg csak az elit juthatna gimibe. Azért sikerült hülyeségeket is mondania.
Arra kíváncsiak, hogy meg tudja-e védeni a jelenlegi oktatási rendszert a tanárok, szülők és diákok előtt.
A Herman Ottó Gimnáziumból elindult mozgalom tagjai nem látnak rendszerszintű változást: éveket kell még várni a diákok és tanárok terheinek csökkentésére, nem derülnek ki időben az érettségi követelmények, egyes tantárgyakhoz nincsenek tankönyvek, egyeztetés nélkül vezettek be új tantárgyat. A lista hosszabb, mint egy éve volt.
Eddig csak a szakiskolai tanulóknak járt a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj, ám már a szakgimisek is kaphatnak a támogatásból.
A korábban ígért 2018-as módosítás helyett több időt szánnának a változtatásra. Addig is marad a leterheltség.
