Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium, és kinek nem?
Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 4. rész: szakgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor érdemes szakgimnáziumot választani?
A szakgimnázium (egy éve még szakközépiskolának hívták) jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat.
A HVG-nek nyilatkozó szülők szerint − ha nem az egyetemi diploma megszerzése a cél − az erős szakgimnázium sokkal jobb választás, mint egy gyenge gimnázium, a „sima” érettségi munkaerőpiaci értéke ugyanis egyre kisebb, míg számos szakmában szinte azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. A hiányszakmák egy részében a dolgozók bére pedig a pályakezdő diplomásokét is eléri.
Az újraszabott szakképzésben − a régi rendszerrel ellentétben − a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek. A választék pedig nagy: az általános iskolások több mint hatszáz szakgimnázium közül választhatnak.
Kontra: mikor nem érdemes?
A szakgimnáziumokat a szakképzés legutóbbi átalakítása egyirányú utcává tette − az új rendszerrel rosszul járnak azok, akik 16-17 évesen ébrednek rá, hogy nem jól választottak intézményt vagy képzést.
A szakgimnazisták ettől a tanévtől ugyanis négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat tanulnak majd, a többi tantárgy anyaga csak az összevont „science” órákon kerül elő, ez pedig nemcsak az iskola- és képzésváltást, hanem sokak továbbtanulását is megnehezíti.
Például azokét, akik 18 évesen úgy döntenek, hogy olyan szakra felvételiznének, amelyhez természettudományos tudás is kell − csak éppen olyan tantárgyból kellene érettségizniük, amelyből alig voltak tanóráik.
A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben korábban is csak egy idegen nyelv oktatása volt kötelező.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
