2016 szeptemberében nagy változások történtek a közoktatásban. A korábbi szakiskolákat szakközépiskolának hívják, a korábbi szakközépiskolák pedig szakgimnázium nevet kapták. Közeleg a középiskolai felvételi, sok szülő most szembesül a változásokkal. Mi változott, mi maradt? Megmutatjuk.
A szakgimnázium végén a diákok ugyanolyan érettségit szereznek, mint a gimnáziumba járók, emellett pedig egy OKJ-s szakmához is jutnak. A szakgimnazisták ugyanannyi idő alatt szerzik meg az érettségi vizsgát, mint a gimnazisták, és számukra is adott a lehetőség, hogy például egy vendéglátóipari szakgimnáziumból menjenek tovább magyar nyelv és irodalom szakra – mondta Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskolai Alapítványának vezetője, az oktatási államtitkárság volt főosztályvezetője.
Rendben, de hogy lehet több szakmai tárgy? Mi marad akkor ki a szakgimnáziumban? - merülhet fel a kérdés a szülőkben. „A 4 kötelező érettségi tantárgyat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és egy idegen nyelv) gyakorlatilag ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnáziumban. A többi közismereti tárgy vonatkozásában (kémia, biológia, fizika, földrajz, ének-zene stb.) kétségtelenül kevesebb órája van a diákoknak, mint a korábbi típusú szakközépiskolában, viszont „cserébe” a munkaerőpiacon hasznosítható, gyakorlati jellegű tantárgyak aránya nagyobb a szakgimnáziumban” – mondja Thaisz.
Hozzáteszi, „a természettudományos tantárgyakat illetően egy új fejlesztés közepén vagyunk, ugyanis ott 9. évfolyamon nem külön biológiát, kémiát, fizikát, vagy földrajzot tanulnak a diákok, hanem egy komplex természettudományos tantárgyat, amely szintén indokolt változás a tantárgyi struktúrában”. A 10. évfolyamtól kezdve pedig a tanult szakmának megfelelő természettudományos tantárgyat tanulnak (például, ha valaki egészségügyi szakgimnáziumba megy, akkor ő nem földrajzot, hanem biológiát fog tanulni).
Egy év alatt meggondolhatják magukat a diákok. A 9. évfolyam bármikor megismételhető, tehát ha valakit felvesznek egy szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába, de egy év leteltével meggondolja magát, és inkább egy másik típusú szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába szeretné folytatni tanulmányait, térítésmentesen megismételheti a 9. évfolyamot az új intézményben.
A képzés végén továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy – az érettségi után - a szakgimnáziumban technikusi végzettséget szerezzen a diák plusz egyéves képzésben. „A hiányszakmás képzés esetén jelentős állami ösztöndíjban részesülhetnek a diákok: a nappali tagozatos, iskolarendszerű képzésben résztvevő diákok tanulmányi eredménytől függően szakközépiskolában havi 10-35000, szakgimnáziumban 20-50 000 forintos ösztöndíjat kaphatnak – hívta fel a figyelmet Thaisz. Ha valaki érettségi után mégis szakirányú felsőoktatási intézménybe jelentkezik, akkor lehetőség van évfolyambeszámításra is.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
