„Sokat dühöngtünk, aztán kénytelenek voltunk elfogadni, hogy bármit teszünk, ezen a szabályon nem fognak változtatni” - mondta az eduline-nak Kupsza Tamás, aki az egyik vidéki szakgimnázium végzőse. Több mint 73 ezer évfolyamtársához hasonlóan ő is hétfőn kezdi meg az érettségit, csakhogy míg a 18 éves gimnazisták maguk dönthettek februárban, az érettségi jelentkezés idején arról, hogy a kötelező magyar, matematika, történelem és idegen nyelv mellett melyik lesz az ötödik érettségi tantárgyuk, a szakgimnáziumok végzősei nem választhattak.

A középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg: szövegértés 1. rész, szövegértés 2. rész, érvelés-gyakorlati szövegalkotás, elemzés.

Van, aki öt helyett hat vizsgát tesz majd

A 2017-es tavaszi vizsgaidőszaktól ugyanis a szakgimnazistáknak a négy fő tantárgy mellett komplex szakmai érettségi vizsgát is tenniük kell. Az új szabály az összes végzősre vonatkozik, így azokra is, akik egészen más területen szeretnének továbbtanulni.„Akik olyan szakra felvételiznek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból is érettségit tesznek, azoknak öt helyett hat vizsgára kell felkészülniük a kötelező szakmai érettségi miatt. Az új szabály teljesen feleslegesen hatalmas plusz terhet jelent” - mondta az eduline-nak Tarnay Kristóf Ábel, a Független Diákparlament szóvivője.

A képlet egyszerű. Számos egyetemi-főiskolai szakra csak akkor lehet bejutni, ha a végzős középiskolás a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett az adott képzésen kötelezővé tett tárgyból - például fizikából, kémiából, biológiából, rajzból vagy éppen énekből - is érettségizik. Eddig sem a szakgimnazistáknak, sem a gimnazistáknak nem kellett sokat tűnődniük: mivel úgyis választaniuk kellett egy ötödik érettségi tárgyat (ennyi vizsgát tesz kötelezővé a köznevelési törvény), érthetően abból a tárgyból jelentkeztek az érettségire, amely a megcélzott szakon kötelező. A szakgimnazisták ötödik érettségi tárgya 2017-től azonban a szakmai tantárgy, vagyis ha a fent említett egyetemi-főiskolai képzésekre szeretnének bekerülni, vállalniuk kell egy hatodik érettségi vizsgát - azt már abból a tárgyból, amelyet el is fogadnak a felvételin. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a szakgimnazisták jókora hátrányból indulnak majd a felsőoktatási felvételin a gimnazistákhoz képest.

A Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform többször kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától a kötelező szakmai érettségi bevezetésének elhalasztását, az ugyanis már az idén körülbelül 30 ezer diákot érint. Palkovics László oktatási államtitkár azonban február végén azt közölte velük: mivel a változtatásról már 2011 óta lehetett tudni, „a kormány elegendő időt biztosított a változások megismeréséhez (…) tehát amikor a tanulók a szakközépiskolába (jelenleg szakgimnázium) jelentkezésüket beadták, számukra ezek a tények már ismertek  voltak”.

Amit a diákok nem is tagadnak, csakhogy a komplex szakmai érettségi vizsgakövetelményeit túl későn, csak 2016 végén hozták nyilvánosságra, vagyis mindössze öt hónapjuk maradt arra, hogy felkészüljenek a legnehezebb, legkomplexebb vizsgára. „Az első információnk az volt, hogy kötelező lesz, aztán azt hallottuk, hogy mindenkinek emelt szinten kell majd szakmai érettségit tennie, aztán kiderült, hogy mégsem. A felkészüléshez szánt anyagokat azonban nem olyan régen kaptuk meg, és mintafeladatsorból is csak egy-kettő elérhető, csak ezeket tudjuk megoldani gyakorlásképpen” - adott betekintést az elmúlt hónapok eseményeibe Kupsza Tamás, aki azt mondja, neki jó tanárai vannak, így fel tudott készülni a vizsgára.

Ám valószínűleg nem mindenki ilyen szerencsés. A Független Diákparlament még januárban hozta nyilvánosságra tíz, szakképzésben tanuló diák nyílt levelét, akik arra panaszkodtak, hogy a folyamatos átszervezések és a tanárhiány miatt az elmúlt években rengeteg szakmai órájuk elmaradt. Az átalakítás ellen tiltakozó tanulókkal - a kötelező szakmai érettségi ellen indított petíciót több mint háromezren írták alá - a minisztériumból senki nem volt hajlandó személyesen egyeztetni, egyedül Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa fogadta őket, és mint az a Tanítanék beszámolójából kiderült, elismerte a panaszok jogosságát. A tárca vezetői azonban erre a kritikára sem reagáltak érdemben.

Egyvágányos rendszer?

A szakmai érettségi kötelezővé tétele csak egy azon intézkedések közül, amelyek - ahogy az egyik szakmai szervezet fogalmazott - „egyvágányossá” teszik az újraszabott szakgimnáziumi oktatást. A 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben vezették be az új kerettantervet: a szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, természettudományokat alig tanulnak.

A 9. évfolyamosok heti három órában tanulnak „komplex természettudományt” (a biológiai, fizika, földrajzi és kémiai jelenségeket komplexen értelmező tárgy bevezetése egyébként botrányba fulladt, a pedagógusok segédanyagai csak októberben váltak elérhetővé, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felmérése szerint a tanárok zöme nehezen boldogult a feladattal), a tizedikes szakgimnazisták jövőre pedig mindössze egy, a leendő szakmájukhoz passzoló természettudományos tárgyat tanulhatnak, heti két órában. Összehasonlításképp: egy 10. osztályos gimnazistának hetente összesen nyolc fizika-, biológia-, földrajz- és kémiaórája van.

Bár a diákok egy része aligha sírja magát álomba a hiányzó kémia- vagy biológiaórák miatt, az új tanterv valójában hátrányos helyzetbe hozza őket. A szakmához igazított tantárgykínálat szinte lehetetlenné teszi a szakgimnáziumok és a képzések közötti átjárást, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az átjelentkezők által kiválasztott intézmény képzésén olyan természettudományos tárgyat oktatnak, amelyet a pályamódosító diákok addig nem tanultak.

A legnehezebb helyzetbe azonban három év múlva kétségkívül azok a szakgimnazisták kerülhetnek, akik olyan egyetemi-főiskolai szakra jelentkeznének, ahol a felvételihez egy vagy két természettudományos tárgy érettségi eredménye szükséges. Könnyen lehet, hogy nekik a továbbtanuláshoz olyan tárgyból kellene érettségizniük, amelyet egyáltalán nem tanultak középiskolásként.