Egy tanító, Fejér Zsolt nyílt levélben reagált Balatoni Katalin oktatási államtitkár bejegyzésére, amely szerint a magyar diákok óraszáma az OECD-átlag alatt van, így nem beszélhetünk túlterheltségről.
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Az OECD friss statisztikája szerint Magyarországra ez különösen igaz.
A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
A friss OECD-jelentés is megerősítette, hogy Magyarországon alsóban a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya.
Szomorú statisztikákat közölt a pedagógusok fizetéséről az OECD.
A nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál.
Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.
A 15 éves lányok 21, a fiúk 16 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal érte már zaklatás az iskolában - derül ki a frissen megjelent PISA-felmérésből.
Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.
Matematikából a PISA-felmérés történetének legrosszabb magyar eredménye született, szövegértésből pedig a 15 évesek 26 százaléka nem képes egy egyszerű szöveg értelmezésére sem. Bár a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt az összesített eredmények (OECD-átlagok) is romlottak, sovány vigasz, hogy a magyar visszaesés csak azért nem olyan drasztikus, mert már a korábbi évek felmérései során sem szerepeltünk az élvonalban.
Az OECD szeptemberben közzétett jelentése 38 fejlett ország oktatási helyzetét mutatta be. Magyarországon több szempontból is kétségbeejtő a helyzet. A Civil Közoktatási Platform összegyűjtött néhány igen súlyos megállapítását.
Magyarországon könnyű elhelyezkedni friss diplomásként, mégis nálunk nőtt a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya egy friss oktatási felmérés szerint.
A magyar felnőttek számolási készségét mérő átlagpontszáma viszont jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát – derül ki egy friss felmérésből.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.
A szokásosnál hosszabb kihagyás után idén újra megtartják a nemzetközi PISA-felmérést - itthon is. A kérdés most nem csak az, hogy a korábbi eredményekhez képest hogyan teljesítenek majd szövegértésből, matematikából és természettudományokból a 15 éves magyar diákok, hanem az is, milyen hatással volt a készségeikre a hónapokig tartó online tanulás.
Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.
