Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Az OECD friss statisztikája szerint Magyarországra ez különösen igaz.
A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
A friss OECD-jelentés is megerősítette, hogy Magyarországon alsóban a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya.
Szomorú statisztikákat közölt a pedagógusok fizetéséről az OECD.
A nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál.
Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.
A 15 éves lányok 21, a fiúk 16 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal érte már zaklatás az iskolában - derül ki a frissen megjelent PISA-felmérésből.
Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.
Matematikából a PISA-felmérés történetének legrosszabb magyar eredménye született, szövegértésből pedig a 15 évesek 26 százaléka nem képes egy egyszerű szöveg értelmezésére sem. Bár a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt az összesített eredmények (OECD-átlagok) is romlottak, sovány vigasz, hogy a magyar visszaesés csak azért nem olyan drasztikus, mert már a korábbi évek felmérései során sem szerepeltünk az élvonalban.
Az OECD szeptemberben közzétett jelentése 38 fejlett ország oktatási helyzetét mutatta be. Magyarországon több szempontból is kétségbeejtő a helyzet. A Civil Közoktatási Platform összegyűjtött néhány igen súlyos megállapítását.
Magyarországon könnyű elhelyezkedni friss diplomásként, mégis nálunk nőtt a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya egy friss oktatási felmérés szerint.
A magyar felnőttek számolási készségét mérő átlagpontszáma viszont jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát – derül ki egy friss felmérésből.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.
A szokásosnál hosszabb kihagyás után idén újra megtartják a nemzetközi PISA-felmérést - itthon is. A kérdés most nem csak az, hogy a korábbi eredményekhez képest hogyan teljesítenek majd szövegértésből, matematikából és természettudományokból a 15 éves magyar diákok, hanem az is, milyen hatással volt a készségeikre a hónapokig tartó online tanulás.
Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.
A kormány büszke a négy lépcsőben megemelt bérekre, az OECD-adatok alapján ez azonban csak a sereghajtónak elég az oktatási fizetések terén. Egy országot leszámítva minden más országban többet keresnek a pedagógusok.