Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
Nem mutatnak nagy hajlandóságot idegen nyelvek elsajátítására a magyar fiatalok – derült ki egy friss kutatásból. Szakértők szerint a hibát nem bennük, hanem az oktatási rendszerben kell keresni.
Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb hallgató kezdi el tanulmányait. 2020-tól pedig drasztikusan visszaeshet az elsőévesek száma - írja a Népszava.
Milyen konkrét lépések következnek – sokszor csak rejtetten – a jogszabályokból? - teszi fel a kérdést a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Hiába kérik diák- és szakmai szervezetek, hiába beszélnek oktatáskutatók a várható negatív hatásokról, egyelőre úgy tűnik, nem hajlandó lemondani a felvételi szabályok 2020-as szigorításáról a kormány. Legalábbis erre utal Palkovics László oktatási államtitkár legutóbbi nyilatkozata.
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
Még mindig magas azoknak a végzős középiskolásoknak az aránya, akik nem rendelkeznek középfokú nyelvvizsgával. A Szent István Egyetem nyelvvizsgaközpontjának nyilatkozók 81%-a szerint az ingyenes nyelvvizsga elegendő állami segítség a bizonyítvány megszerzéséhez, bár sokan nincsenek tisztában a pontos feltételekkel.
„Ha a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet előírásain nem változtatnak, akkor a követelmények között szerepelni fog, hogy 2020-tól senkit sem lehet felvenni a felsőoktatásba, aki nem rendelkezik középfokú (B2 szintű) komplex nyelvvizsgával. A várható megszorítás azonban kirekeszti a továbbtanulásból azokat, akik általános és középiskolai tanulmányaik során nem tudtak megfelelő szintű nyelvtudásra szert tenni – akár iskolai lehetőségeik, akár családi hátterük miatt” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP) állásfoglalásában, amelyet elküldtek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek. Hozzáteszik: a magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet - ez a felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga
2020-tól szigorúbbak lesznek a felvételi feltételei - derül ki a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló rendeletből. De milyen feltételeknek kell megfelelniük a diplomás felvételizőknek?
Két év múlva már kötelező lesz az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra.
Kedvezmények nélkül a 2020-tól kötelező nyelvvizsga majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatás felvételin a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok számára.
"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
Nem igaz, hogy csak magántanárral lehet eljutni a nyelvvizsgáig, a középiskolai nyelvórák száma megfelelő, "amennyiben a tanulók megfelelően motiváltak, nem jelenthet problémát a nyelvtanulás" - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a Magyar Időknek.
Bár a keretek lehetővé tennék a középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás megszerzését a középiskola végére, az ehhez szükséges körülmények még nincsenek megteremtve - mondta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az M1-en.
2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre, főiskolára, akiknek van egy - legalább középfokú, vagyis B2-es - nyelvvizsgájuk. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, öt év felkészülési időt adtak a diákoknak.
A szorgalmas diákok felének nincs esélye eljutni a középfokú nyelvvizsgáig a gimnáziumokban, mert erre nincs felkészülve a közoktatás - nyilatkozta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke Magyar Nemzet keddi számában.
Nemsokára középszintű nyelvtudás kell az egyetemi-főiskolai felvételhez
Az általános iskolát végzett diákoknak és szüleiknek a korábbiakhoz képest feltétlenül mérlegelniük kell azt az új szempontot is, hogy az intézmény kínál-e olyan színvonalú nyelvoktatást, amely garantálja az emelt szintű érettségit. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni.
