Salusinszky András a Magyar Hírlapnak azt mondta, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe. „Ötven százalékuk nem rendelkezik a 2020-tól szükséges középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy az azzal egyenértékű nyelvi emelt szintű érettségivel” – mutatott rá. Ezért szerinte bár a kormányzati cél helyes, maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – elszabotálják a rendelkezés végrehajtását.

Ennek oka, hogy a közoktatásban nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára és az emelt szintű nyelvi érettségire, mivel máig nem hatékony a nyelvoktatás. Természetesen vannak kivételek, a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő „elitebb” iskolákra ez nem jellemző. „Átlagosan a gyerekek ezer órát tanulnak nyelvet, ami nyelviskolai körülmények között középfokú nyelvvizsga megszerzésére elég. Ugyanakkor azt látjuk, ezer óra után a legtöbben még az alapfokú nyelvvizsgát sem szerzik meg az iskolában” – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, tavaly elkészült egy felmérés a nyelvoktatásról, ám a konklúziók levonása elmaradt.

„A hiányosságokat tudatos programmal kellene felszámolni, amihez a nyelviskolák tudását hasznosítani lehetne” – jegyezte meg. Kifejtette, egyre többen tanulnak nyelviskolában, felismerve, a csoportos órák hatékony tanulási formának bizonyulnak. „Egy négyhetes tanfolyamon a tanév teljes anyagát átvesszük, és további ismereteket is tudnak szerezni a fiatalok” – tette hozzá.