Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről

6

Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.

Forrás: Fazekas István

Több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt – többek között ez is kiderül az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványából, amely részletes adatokat közöl az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők és az elsőévesek nyelvtudásáról. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.

hirdetés
hirdetés

Nekik két év múlva esélyük sem lenne bekerülni a felsőoktatásba, 2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.

Javulnak az eredmények, de nem elég gyorsan
A helyzet valamennyit javult az elmúlt tíz évben: az MTA adatai szerint 2007-ben az egyetemek, főiskolák elsőéveseinek 60 százalékának nem volt nyelvvizsgája, a 2016-os elsős évfolyamban már „csak” 45 százalék volt azoknak az aránya, akik nem szereztek legalább egy középfokú nyelvvizsgát. A frissen érettségizettek körében valamivel jobbak az eredmények: 2016-ban az egyetemre-főiskolára bekerülőknek már 61 százalékának volt nyelvvizsgája.

Szakgimnazisták a felvételin: hátrányból indulnak

Az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakgimnáziumokból (vagyis a korábbi szakközépiskolákból) érkező felvételizők közül sokkal kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint a gimnazista végzősök közül, ez pedig nemcsak arra világít rá, hogy a két iskolatípus „nyelvtanítási eredményessége” között nagyok a különbségek, hanem arra is, hogy a felvételi szigor főként a szakképzésben tanulókat érinti majd érzékenyen, várhatóan közülük csúsznak majd le a legtöbben az egyetemi-főiskolai felvételiről a nyelvvizsga hiánya miatt.

A 2016-os általános felvételin például a végzős, egyetemre vagy főiskolára jelentkezők gimnazistáknak 54 százaléka rendelkezett legalább egy középfokú nyelvvizsgával, míg a szakgimnáziumokban érettségizők körében ez az arány mindössze 25 százalékos volt, a végzősök háromnegyedének nincs bizonyítványa a nyelvtudásáról – nekik 2020-tól már esélyük sem lenne bekerülni bármelyik egyetemre vagy főiskolára.

A szakgimnazisták egyébként is jelentős hátrányból indulnak az egyetemi-főiskolai felvételin a gimnazistákhoz képest. 2017 óta a szakgimnazisták nem dönthetnek szabadon arról, melyik legyen az ötödik érettségi tárgyuk, a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett kötelező szakmai érettségit tenniük – akkor is, ha egészen más területen szeretnének továbbtanulni.

Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig

Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.

Akik olyan szakra felvételiznek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból – például fizikából, biológiából vagy éppen rajzból - is érettségit tesznek, azoknak öt helyett hat vizsgára kell felkészülniük a kötelező szakmai érettségi miatt. Az új szabály teljesen feleslegesen hatalmas plusz terhet jelent - mondta korábban az Eduline-nak Tarnay Kristóf, a Független Diákparlament szóvivője. A gimnazisták – akikkel a szakgimnazisták az egyetemi-főiskolai férőhelyekért versenyeznek – érettségi szabályai nem változtak, vagyis ők továbbra is szabadon választhatnak ötödik érettségi tárgyat.

„A magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet”

A siralmas nyelvvizsgaadatok ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma köti az ebet a karóhoz. Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint a 2020-tól érvényes felvételi feltételeket már 2014-ben nyilvánosságra hozták, vagyis azok a diákok, akik két év múlva érettségiznek és felvételiznek majd, már középiskolai tanulmányaik megkezdésekor tudhatták, hogy szükségük lesz egy emelt szintű érettségire és egy nyelvvizsgára. Palkovics László oktatási államtitkár egy interjúban azt is hozzátette, a tapasztalat azt mutatja, hogy sok diák a végsőkig halogatja a nyelvvizsga megszerzését, ha azt nem írják elő követelményként.

Csakhogy – hívta fel a figyelmet több szakmai szervezet – az új felvételi szabály nemcsak azokat rekeszti ki a felsőoktatásból, akik egyszerűen csak halogatják a nyelvtanulást. Azok is rosszul járnak, akik az iskolai nyelvoktatás gyengeségei vagy családi hátterük miatt nem tudnak nyelvvizsgát szerezni. Székely László ombudsman 2017-es állásfoglalásában rámutatott, hogy a diákok többsége nem tudja megszerezni a középfokú nyelvtudást az iskolai nyelvórákon, sőt a középiskolák a kerettanterv alapján nem is kötelesek eljuttatni a B2-es szintig azokat, akik nem emelt szinten tanulják az idegen nyelveket.

„A magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet” – így jellemezte a 2020-tól érvényes felvételi követelményt a Civil Közoktatási Platform. Ebben a helyzetben sok múlik a családok anyagi helyzetén, azon, hogy tudnak-e magántanárt, nyelviskolai kurzust fizetni. Erről árulkodik az a 2016-os felmérés is, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület készített több mint 1400 diák és 1100 nyelvtanár bevonásával. Arra a kérdésre, hogy „Milyen szerepe van a magánúton történő nyelvtanulásnak az eredményességben?”, a tanulók 40 százaléka azt mondta, hogy „fontos”, további 28 százalékuk pedig „nagyon fontosnak” tartja a magánórákat.

Jön a szigor 2020-tól: nem csak nyelvvizsga kell majd a felvételihez

Két év múlva már kötelező lesz az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi. 2020-tól felvételi alapfeltétel lesz: a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél Vagyis a nyelvvizsga kötelezővé tétele rég nem csupán terv, a kormányrendeletbe - amely a felvételi feltételeket, a pontszámítási szabályokat, a minimumponthatárokat is tartalmazza - már 2014 végén bekerült.

Angol B2 Origo nyelvvizsga felkészítő

Online képzés célja: A tanfolyam fő célja, hogy egy olyan felkészülési módot biztosítson Nektek, a nyelvvizsgázni készülőknek, amire korábban nem volt lehetőségetek. Egy olyan modern köntösbe öltöztetett felkészítő tananyagcsomagot kaptok, amiből megismerhetitek az adott nyelvvizsgát kívülről és belülről egyaránt.

Angol B2 Euroexam nyelvvizsga felkészítő

Online képzés célja: A tanfolyam fő célja, hogy egy olyan felkészülési módot biztosítson Nektek, a nyelvvizsgázni készülőknek, amire korábban nem volt lehetőségetek. Egy olyan modern köntösbe öltöztetett felkészítő tananyagcsomagot kaptok, amiből megismerhetitek az adott nyelvvizsgát kivülről és belülről egyaránt.

Angol B2 ECL nyelvvizsga felkészítő

Online képzés célja: A tanfolyam fő célja, hogy egy olyan felkészülési módot biztosítson Nektek, a nyelvvizsgázni készülőknek, amire korábban nem volt lehetőségetek. Egy olyan modern köntösbe öltöztetett felkészítő tananyagcsomagot kaptok, amiből megismerhetitek az adott nyelvvizsgát kívülről és belülről egyaránt.

hirdetés

Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:

Mindannyian tudjuk, hogy a tanítás-tanulás kétfőszereplős folyamat, s a trehány morál a diák oldalról nem kevésbé kétütemű, mint egy stresszre és kényszerre alapozott, motivációgyilkos, használható tudás helyett vizsgára orinetált rendszer ostobasága. Igen bölcs döntésnek vélem az F1 elvárást, ceteris paribus is igen hatékony eszköznek.

qwertzq

a nagybetűs (üvöltözős) provokatív baller hülyeség fel, az észérv komment lepontozva
ez annyira tipikus :DD

arról a díszes társaság remélem tud, hogy egy nyelv ismerete nélkül diplomát sem kap az ember, kettő nélkül meg állást nem :)
persze leszámítva a villamos és gépészmérnökök orvosok, de gondolom ezt unalomig ismételhetném

Kamupipőke

15-16 éves gyerekember már borzasztóan sokat tehet a saját nyelvtanulásáért: filmet néz eredeti nyelven, játszik, böngészi az internetet.
Az a baj, hogy még mindig nem akarjuk megengedni nekik az önálló tanulási utakat!

Sajnos ebben tökéletesen igazad van. De ugyanakkor azt is tudomásul kellene már venni, hogy a mai világban elengedhetetlen legalább egy középfokú nyelvvizsga valamilyen európai nyelvből... A legtöbb bölcsész szakon már kötelező az emelt szintű érettségi vizsga. Nyelvi szakoknál pedig ez a minimum...

Aki meg tud csinálni pl. egy angol emelt érettségit, annak az angol középfokú nyelvvizsga semmiség.

Nyugodtan lehet engem szidni, de hány olyan egyetemista van, aki még az egyetemi évek alatt sem tud megszerezni semmilyen középfokú nyelvtudást, annak ellenére, hogy általános iskolában, középiskolában is tanult valamilyen nyelvet... Arról már nem is beszélve, hogy az egyetemeken több nyelvi órát, nyelvvizsga felkészítő szabadon választható tárgyat is fel lehet venni INGYEN!

A kötelező középfokú nyelvvizsgával nincsen semmi probléma, azt már rég be kellett volna vezetni.

Amikor én vizsgáztam, nekem (ha jól emlékszem) 35000 forintomba fájt az angol C1! És itt külön kiemelném, hogy én NEM jártam külön órákra, mert nem volt rá money!

A diákok ezt ma ingyen megszerezhetik, ahogy az első emelt szintű érettségi árát is visszakapják, HA sikerül a vizsgájuk... Felesleges mindenért az államot okolni.

Az állam annyiban hibás, és szemét, hogy nem szabadott volna a főiskolai / egyetemi államilag támogatott helyeket csökkentenie. A felvehető diákok számát is meg kellett volna emelni. Ez egy utolsó aljas húzás volt ettől a kormánytól. Az is undorító, hogy az ösztöndíjak összegét sem emelték már jó pár éve..

Tudomásul kellene végre vennie a kormánynak, hogy nem szakképzett munkaerőre van szüksége az országnak, hanem robotra, az olcsóbb! Az elkövetkező évtizedekben (vagy években??) olyan gyors lesz a technikai fejlődés (lásd. pizzát, levelet házhoz szállító drón, önvezető autó), hogy több száz állás, több száz féle-fajta állás fog megszűnni a közeljövőben. Az autókat is úgy fogják legyártani, hogy csak szakszervizben lehessen majd javítani. És még lehetne sorolni.
A fejlődés megállíthatatlan, és jól is van ez így.

A kérdés csupán az, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik emiatt képzetlenné válnak? Mondjuk 30-35, esetleg 40-45 éves fejjel ??? Milyen okj-s töltelék kamuképzés fogja őket kiemelni abból a sz.rból, amibe kerültek ??

Manapság már általános iskolában tanulják a nyelvet, plusz gimiben is. Akinek fontos, az fakultációra tud járni, illetve ott az önszorgalom. Én tanfolyamra is jártam gimnázium alatt, 3*2 hetet hiányoztam, rengeteget kellett pótolnom. Akkor még nem volt online tananyag, indigózás ment. Plusz főiskolai tankönyvből tanultam. Magamtól. Az az igazság, a sült galambot várják, aztán rájönnek, papa, mama ezt nem tudja helyettük megcsinálni. Párom fia is egész nap fekszik, játszik, sosem láttam tankönyvet. És így akar továbbtanulni. 3-asokkal tele. Nyelvtudás zéró. Elképzelés van. Sokan nálunk még egyetem alatt sem tanultak, pedig felvehetek volna akár heti 10 órát is ingyen a lektorátuson. Én 6-ot vettem fel. Nekem nem is eszperantóból kellett vizsgáznom vért izzadva, hanem zéró tanulással Rigó utcai középfokú angol nyelvvizsgám lett. Ez a különbség. Aki tanulni akar, minimál pénzből is tud,csak elhatározás kérdése. Rengeteg online, ingyenes anyag van, ami az én időmben nem volt. Még számítógép és net sem volt akkoriban.

7EGYETLEN CÉLJA VAN ORBÁNNAK A LEÉPÍTÉSSEL, KEVÉSSÉ MŰVELT EMBEREKET KÖNNYEBBEN TUD MEGVEZETNI, ÉS SZÁJÁT ELHATÁROZÁSA SZERINT IRÁNYÍTANI!

Új hozzászólás



hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X