"A magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet - ez a kötelező nyelvvizsga"
„Ha a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet előírásain nem változtatnak, akkor a követelmények között szerepelni fog, hogy 2020-tól senkit sem lehet felvenni a felsőoktatásba, aki nem rendelkezik középfokú (B2 szintű) komplex nyelvvizsgával. A várható megszorítás azonban kirekeszti a továbbtanulásból azokat, akik általános és középiskolai tanulmányaik során nem tudtak megfelelő szintű nyelvtudásra szert tenni – akár iskolai lehetőségeik, akár családi hátterük miatt” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP) állásfoglalásában, amelyet elküldtek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek. Hozzáteszik: a magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet - ez a felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga
„Közoktatási rendszerünk jelenleg nem biztosítja a felsőoktatás általánosan érvényes bemeneti követelményeként elképzelt nyelvvizsgához szükséges idegennyelv-tudást a magyar diákok számára. Ahogyan erre Székely László ombudsman is rámutatott állásfoglalásában, a diákok döntő többségének nem adatik meg, hogy egy nyelvet a közoktatás intézményi keretei között középfokon elsajátítsanak, és az iskolák a kerettantervek szerint nem is kötelesek biztosítani az e szintre való eljutást a nem emelt szinten nyelvet tanulóknak” – írják állásfoglalásukban.
Hozzáteszik: ugyanez a rendelet 2020-tól a felvételi tárgyakból is kötelezővé teszi az emelt szintű érettségit, így az amúgy is túlterhelt tanulóknak a kötelező tananyagon túl két vagy három tárgyból is pluszórákon kell az érettségire felkészülniük, ha tovább akarnak tanulni.
A Civil Közoktatási Platform kiemeli: a jogszabályok szerint 2017-től a középszintű, mindenki számára kötelező nyelvi érettségi szintje már megfelel a B1 szintű (alapfokú) nyelvvizsga szintjének, arra viszont kevesen képesek, hogy középszintű nyelvvizsgát, vagy azzal egyenértékű, 60 % feletti eredményű emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. „A középfokú nyelvvizsga (emelt szintű érettségi) megkövetelésével különösen hátrányos helyzetbe kerülnek a szakgimnáziumi tanulók, akik számára az iskola csak egyetlen – általában a szakirányú továbbtanuláshoz szükséges – tantárgyból biztosít emelt szintű felkészítést” – írják.
„Az eddigi tapasztalatokból is látható, hogy a kényszerítés önmagában nem vezet eredményre” – írják, szerintük a nyelvvizsgáért kapható többletpontok lehetősége jelenleg is komoly motivációt jelent a továbbtanulni szándékozók számára, hiszen sokan a nyelvvizsga-többletpontok hiánya miatt nem jutnak be a felsőoktatásba. „Nem érte el a kívánt célt az sem, hogy a diploma kiadását évekkel ezelőtt nyelvvizsgához kötötték: sokan nem tudják azt megszerezni, pedig ennek hiányában elvész a befektetett 3-5 vagy akár több évnyi egyetemi tanulás. Ebben szerepet játszik az is, hogy a felsőoktatás aránytalanul kis mértékben járul hozzá a diákok idegennyelvi tudásának gyarapításához” – olvasható az állásfoglalásban.
Indokoltnak tartják, hogy az oktatási kormányzat „átfogó, rendszerszinten átgondolt, széleskörű társadalmi és szakmai legitimációval rendelkező, hosszú távú reformkoncepciót dolgozzon ki az idegen nyelvek oktatására vonatkozóan. Szükség van mind az általános, mind a középiskolai, mind pedig a felsőoktatási nyelvtanítás alapvető megújítására”, amíg ez nem következik be, szerintük csak olyan követelményeket szabad támasztani, amelyek az érintettek reális idő-, energia- és anyagi ráfordításával teljesíthetők.
A Civil Közoktatási Platform azt javasolja, hogy módosítsák a felvételi rendeletet úgy, hogy a középfokú nyelvvizsga ne legyen feltétele a továbbtanulásnak mindaddig, amíg a közoktatás nem képes felkészíteni a diákokat a megszerzésére. Emellett azt követelik, hogy azonnal kezdjék meg az idegennyelv-oktatásra vonatkozó feltételek felmérését és ennek alapján a nyelvoktatási stratégia kidolgozását, a felsőoktatási intézményekben pedig legyen kötelező nyelvoktatás.
