Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.
Lesz-e elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak? - teszi fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Szülői Hang kampányában.
Az iskolaérettségi vizsgálatok központosításáról és az óvodák új Nemzeti Alaptantervben való megjelenéséről kérdezte a Népszava a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnökét, aki elmondta: a rugalmas iskolakezdés eltörlése miatt aggódnak a leginkább, és egyik ügyben sem látnak még tisztán.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozik a pszichológusok nyílt leveléhez, és szakmai bizottság felállítását tanácsolják az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.
"Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e" - írják pszichológusok a kormánynak címzett nyílt levélben azzal kapcsolatban, hogy januártól az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.
Továbbra sem tudni, hogyan kell alkalmazni az iskolaérettségre vonatkozó újabb törvényi szabályozást, miután a kormányzat a tanévkezdés után egy hónappal sem rendelkezett a törvény végrehajtásáról - írja közleményében a Szülői Hang.
2020 januárjától változnak az iskolakezdés szabályai – a szülők minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha a gyermekük augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem küldenék iskolába.
Sok olyan óvodás van, aki kimarad az olvasás, a történetmesélés élményéből. A kutatások szerint ők kevésbé lesznek később motiváltak az olvasásra, nagyobb valószínűséggel küzdenek majd tanulási nehézségekkel. Ez azzal is összefügghet, hogy akinek rendszeresen mesélnek, azzal valószínűleg többet is beszélgetnek, játszanak a szülők, és ez fordítva is igaz – mondta az Eduline-nak Kovácsné Kelemen Anikó óvodapszichológus, aki az iskolaérettségről, a túlzásba vitt "képernyőzés" hatásairól is beszélt.
Lemaradhat a tananyagban az a gyermek, akit nem iskolaéretten írattak be az iskolába - közölte Szakács Adrienn szakpszichológus az M1 aktuális csatornán.
Az iskolai problémák egy része arra vezethető vissza, hogy egyre kevesebbet mozognak a gyerekek – véli a fejlesztőpedagógus.
Debrecenben a hatodik életévüket betöltött gyerekek harmada tölt egy extra évet az óvodában iskolakezdés előtt.
Hamarosan sok ovisnak elkezdődik az iskola, ehhez viszont az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást ki kell állítani. De mi is pontosan az iskolaérettség és mikor kell iskolaérettségi vizsgálatot elvégezni?
Egyáltalán nem elég, hogy a gyermek okos, értelmes, és vágyna tanulni. Deliága Éva gyermekpszichológus a HVG Extra Pszichológiának írt az iskolaérettség jeleiről.
Attól, hogy egy gyerek tankötelezetté válik, még nem biztos, hogy érett is az iskolakezdésre - írja a Családháló.
Az új köznevelési törvény megváltoztatta a tankötelezettség alsó és felső korhatárát: összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat a hatéves kortól kötelező iskoláról.
Húszezerrel több elsős kezdheti meg az általános iskolát szeptembertől a tankötelezettség megváltozott korhatára...
Az óvodapedagógusok egyértelmű döntése, hogy a hetedik életév betöltése után a gyermeket be kell íratni az iskolába – mondta Hoffmann Rózsa az m1 Ma Reggel című műsorában. Az oktatásért felelős államtitkár szerint ma még nyolcéves gyerekek is vannak az óvodákban, ez pedig sem a kisebbeknek, sem az iskoláskorúaknak nem jó.
