Három év szabadságvesztést szabtak ki első fokon egy volt miskolci egyetemi oktatóra, akinél pénzért lehetett kreditpontot venni - írta hétfői számában az Észak-Magyarország.
Törvénymódosítással korlátoznák az egyetemi autonómiát, hogy a pártok ifjúsági szervezetei szabadon bejuthassanak a tanintézetekbe. A rektorok ellenállnak.
Lassan, de biztosan fogynak a felsőoktatási intézményekben oktató és megfelelő végzettségű tanárok – nagyjából ez szűrhető le az elmúlt években tapasztalt tendenciákból. Vannak persze ennél borúlátóbb jóslatok is – a múlt szerdán a Magyar Nemzet című napilap egy Bod Péter Ákos és Árva László közgazdászok által jegyzett tanulmányra hivatkozva egyenesen felsőoktatási katasztrófa rémképét vetítette előre, egyebek között amiatt, mert a hallgatói létszám várható csökkenése az intézményeknél tömeges elbocsátásokhoz vezethet.
A hallgatói juttatások rendszere mostanra igazságosabb lett – állítják a diákönkormányzatok vezetői. Kiemelkedő teljesítménnyel már jól lehet keresni az egyetemeken, ám a megélhetéshez a legtöbb esetben az ösztöndíjak mellett elkel a szülői segítség is.
A 20 éves Geisy Arrudát rövid rózsaszín ruhája miatt füttyszó és bekiabálások közepette egyik professzora fehér kabátjába burkolva vezettették el a rendőrséggel egy Sao Paulo külvárosában található magánegyetemről október 22-én. Később hivatalosan ki is zárták az intézményből az "iskolai méltóság és erkölcs" megsértéséért.
2009 november 16-a a határidő, eddig az időpontig még bárki leadhatja a jelentkezési lapját bármely 2010-ben induló keresztféléves képzésre. A választékra nem panaszkodhatunk, idén harmincöt intézmény kilencvenkét karán, ezernél is több képzést hirdettek meg. Megpróbáltuk összeszedni, hogy mire kell figyelni a jelentkezési lap kitöltésénél.
Elutasította a Magyar Rektori Konferencia (MRK) keddi ülésén a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek kérését, hogy engedjék vissza a politikát az egyetemekre - írja a Népszabadság a szerdán megjelent számában.
Nincs szex, ha a szobatárs is jelen van - rendelkezik a Massachusetts állambeli Tufts Egyetem kollégumi szabályzata, amelyet nemrégiben egészítettek ki. A hírről a CNN intenetes oldalára hivatkozva a hvg.hu is beszámolt.
Az utóbbi hetekben szokatlan hirdetések jelentek meg az ukrán álláshirdető internetes oldalakon. A hirdetéseket feladók olyan fiúkat vagy lányokat keresnek, akik pénzért vállalják egyetemi előadások látogatását és a jelenlét igazolását – írta online kiadásában a kijevi Szegodnya című napilap.
Egy átlagos amerikai egyetemista felsőfokú tanulmányi befejezéséig 31 ezer dolláros adósságot halmoz fel, ami 73 százalékkal több a hat évvel ezelőtti adatoknál. Ráadásul, míg 2004-ben a diákok 24 százaléka fizette tandíját a hitelkártyáján rendelkezésére álló keretből, addig idén ez az arány már 30 százalék. A jogalkotók törvénymódosításokkal igyekeznek megfékezni a fiatalok eladósodását, ám a válság miatt megnehezedett körülményekre hivatkozva egyre többen követelik, hogy a következő gazdaságélénkítési intézkedések egyike a diákok tehermentesítése legyen - írja a Világgazdaság a Reuters által idézett tanulmány alapján.
A kommunikáció szakos hallgatók gyakorlati képzését támogatja az a pályázat, amit a Reklám Világszövetség (IAA) "A fiatalokért" néven hirdetett meg. A főiskolák és egyetemek szeptember 15-ig pályázhatnak, a nyertes intézmények pedig összesen kétmillió forintot kapnak. A pályázattal a hallgatók külföldi tapasztalatszerzését kívánják támogatni.
A Varsói Műszaki Egyetem csapata öngerjesztő kombinált hő- és áramfejlesztő rendszerével nyerte meg a GE Energy Ecomagination Challenge "Hogyan teheted zöldebbé az egyetemedet" versenyét. Az augusztus 13-i díjkiosztón második helyezett lett a francia és harmadik a brit csapat. A Magyarországot képviselő két egyetem, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Szent István Egyetem (SZIE) nem jutott be a döntőbe.
Főiskolaként fog működni az új tanévtől kezdve a révkomáromi Selye János Egyetem - közölte a TASR szlovák hírügynökség hétfőn az akkreditációs folyamat eredményére hivatkozva.
Szakmai munkacsoportot hoztak létre a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei augusztus 6-án, ahol a felsőoktatási intézményekben való politizálás lehetőségeit kívánják megtárgyalni, álláspontjukkal pedig szeptember végén keresik fel a Magyar Rektori Konferenciát. A csoport felállítását Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségének (IKSZ) elnöke kezdeményezte, aki egy héttel korábban kijelentette: vissza kell hozni a politikai életet a 20 éve politikamentessé tett egyetemekre, főiskolákra.
Épp mikor a bukaresti székhelyű Spiru Haret Egyetem ügye csendesedni látszott, újabb, ezúttal a romániai felsőoktatás nagyját érintő okirat-hamisítási botrány pattant ki: hamis vizsgaigazolások, hamis érettségi diplomák és pénzért hitelesített oklevelek után nyomoznak a hatóságok. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter úgy nyilatkozott: "nem csak az egyetemi, de a középiskolai hálózat is súlyos korrupcióval küzd" - írja a Kitekintő.
Miközben a román egyetemisták attól tartanak, hogy bukaresti Spiru Haret egyetem körül kirobbant botrány miatt az Európai Unió nem fogad majd el egyetlen romániai diplomát sem, és ezért azt kérik az oktatási minisztertől, hogy kényszerítse az intézményt a törvények betartására, addig több intézmény rektora bejelentette, nem veszi fel az Spiru Hareten végzett hallgatókat magiszteri képzésébe, amennyiben a miniszter úgy dönt, az ott szerzett papír érvénytelen - írja a Transindex.
Nem mindenki tudja 15-16 éves korában, hogy mivel fog/szeretne foglalkozni miután befejezte a tanulmányait, sőt sokan még a diploma megszerzése után sem biztosak abban, hogy az az irány, amit korábban választottak jó döntés volt-e. Akik tudják, azok szerencsésebbek, és valószínűleg azon a pályán fognak dolgozni, amit már réges-régen megcéloztak. A most következő tanácsok azonban nekik is hasznosak lehetnek egyetemi éveik alatt.
Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetője szerint minimum hat hónapig, ha viszont ennél rövidebb ideig tart csak a gyakorlat akkor annak hatékonysága komolyan megkérdőjelezhető.
A középiskolások egyetértenek a felsőoktatási intézményvezetők álláspontjával, mely szerint 200 pontra emelnék a 160 pontban meghatározott felvételi minimumot - derült ki a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) kutatásából. 264 érettségit adó középiskola 3086 diákja vett részt a kutatásban, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben.
Egy hét múlva ilyenkor már nyilvánosak lesznek a felvételi pontszámok és lezárul az idei érettségi-felvételi időszak első felvonása (a másodikra még a pótfelvételik formájában várni kell). Addig is érdemes megnézni, hogy tavaly hogy alakultak a ponthatárok, hová kellett a legtöbb és hová a legkevesebb pont a bekerüléshez.
