Nincs szex, ha a szobatárs is jelen van - rendelkezik a Massachusetts állambeli Tufts Egyetem kollégumi szabályzata, amelyet nemrégiben egészítettek ki. A hírről a CNN intenetes oldalára hivatkozva a hvg.hu is beszámolt.
Az utóbbi hetekben szokatlan hirdetések jelentek meg az ukrán álláshirdető internetes oldalakon. A hirdetéseket feladók olyan fiúkat vagy lányokat keresnek, akik pénzért vállalják egyetemi előadások látogatását és a jelenlét igazolását – írta online kiadásában a kijevi Szegodnya című napilap.
Egy átlagos amerikai egyetemista felsőfokú tanulmányi befejezéséig 31 ezer dolláros adósságot halmoz fel, ami 73 százalékkal több a hat évvel ezelőtti adatoknál. Ráadásul, míg 2004-ben a diákok 24 százaléka fizette tandíját a hitelkártyáján rendelkezésére álló keretből, addig idén ez az arány már 30 százalék. A jogalkotók törvénymódosításokkal igyekeznek megfékezni a fiatalok eladósodását, ám a válság miatt megnehezedett körülményekre hivatkozva egyre többen követelik, hogy a következő gazdaságélénkítési intézkedések egyike a diákok tehermentesítése legyen - írja a Világgazdaság a Reuters által idézett tanulmány alapján.
A kommunikáció szakos hallgatók gyakorlati képzését támogatja az a pályázat, amit a Reklám Világszövetség (IAA) "A fiatalokért" néven hirdetett meg. A főiskolák és egyetemek szeptember 15-ig pályázhatnak, a nyertes intézmények pedig összesen kétmillió forintot kapnak. A pályázattal a hallgatók külföldi tapasztalatszerzését kívánják támogatni.
A Varsói Műszaki Egyetem csapata öngerjesztő kombinált hő- és áramfejlesztő rendszerével nyerte meg a GE Energy Ecomagination Challenge "Hogyan teheted zöldebbé az egyetemedet" versenyét. Az augusztus 13-i díjkiosztón második helyezett lett a francia és harmadik a brit csapat. A Magyarországot képviselő két egyetem, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Szent István Egyetem (SZIE) nem jutott be a döntőbe.
Főiskolaként fog működni az új tanévtől kezdve a révkomáromi Selye János Egyetem - közölte a TASR szlovák hírügynökség hétfőn az akkreditációs folyamat eredményére hivatkozva.
Szakmai munkacsoportot hoztak létre a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei augusztus 6-án, ahol a felsőoktatási intézményekben való politizálás lehetőségeit kívánják megtárgyalni, álláspontjukkal pedig szeptember végén keresik fel a Magyar Rektori Konferenciát. A csoport felállítását Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségének (IKSZ) elnöke kezdeményezte, aki egy héttel korábban kijelentette: vissza kell hozni a politikai életet a 20 éve politikamentessé tett egyetemekre, főiskolákra.
Épp mikor a bukaresti székhelyű Spiru Haret Egyetem ügye csendesedni látszott, újabb, ezúttal a romániai felsőoktatás nagyját érintő okirat-hamisítási botrány pattant ki: hamis vizsgaigazolások, hamis érettségi diplomák és pénzért hitelesített oklevelek után nyomoznak a hatóságok. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter úgy nyilatkozott: "nem csak az egyetemi, de a középiskolai hálózat is súlyos korrupcióval küzd" - írja a Kitekintő.
Miközben a román egyetemisták attól tartanak, hogy bukaresti Spiru Haret egyetem körül kirobbant botrány miatt az Európai Unió nem fogad majd el egyetlen romániai diplomát sem, és ezért azt kérik az oktatási minisztertől, hogy kényszerítse az intézményt a törvények betartására, addig több intézmény rektora bejelentette, nem veszi fel az Spiru Hareten végzett hallgatókat magiszteri képzésébe, amennyiben a miniszter úgy dönt, az ott szerzett papír érvénytelen - írja a Transindex.
Nem mindenki tudja 15-16 éves korában, hogy mivel fog/szeretne foglalkozni miután befejezte a tanulmányait, sőt sokan még a diploma megszerzése után sem biztosak abban, hogy az az irány, amit korábban választottak jó döntés volt-e. Akik tudják, azok szerencsésebbek, és valószínűleg azon a pályán fognak dolgozni, amit már réges-régen megcéloztak. A most következő tanácsok azonban nekik is hasznosak lehetnek egyetemi éveik alatt.
Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetője szerint minimum hat hónapig, ha viszont ennél rövidebb ideig tart csak a gyakorlat akkor annak hatékonysága komolyan megkérdőjelezhető.
A középiskolások egyetértenek a felsőoktatási intézményvezetők álláspontjával, mely szerint 200 pontra emelnék a 160 pontban meghatározott felvételi minimumot - derült ki a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) kutatásából. 264 érettségit adó középiskola 3086 diákja vett részt a kutatásban, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben.
Egy hét múlva ilyenkor már nyilvánosak lesznek a felvételi pontszámok és lezárul az idei érettségi-felvételi időszak első felvonása (a másodikra még a pótfelvételik formájában várni kell). Addig is érdemes megnézni, hogy tavaly hogy alakultak a ponthatárok, hová kellett a legtöbb és hová a legkevesebb pont a bekerüléshez.
Ausztráliában több egyetemen észlelték, hogy a mezőgazdaság iránti érdeklődést felváltja az eddig divatos gazdasági és más tudományágakat, amelyek az utóbbi száz év legaszályosabb évtizedében voltak népszerűek. Az aszály tavalyi megszűnésével a mezőgazdaság, az ausztrál gazdaság fő ágazata csábító karrierlehetőséggé vált, hiszen ezen a területen nincs hiány állásokban.
Tavaly óta tarol a turizmus és vendéglátás, a korábban biztos befutónak számító gazdálkodási és menedzsment szak ennek következtében idén is be kell hogy érje a második hellyel. A húsz legnépszerűbb szak listáján nagy nyerteseket és kevésbé nagy veszteseket is találunk, de a mindent eldöntő ponthatárokra még várni kell jövő hét csütörtökig.
Az oktatási miniszternek eljuttatott névtelen levélben vádolták meg a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) rektorát, Solti Lászlót "esztelen pazarlással" - írja az Index. A levélben az intézményvezető 4,7 millió forintos fizetéséről, illetve 14 millió forintos féléves jutalmáról írnak, miközben a tanszékeken várhatóan kifizetési korlátozásokat kell majd bevezetni. Hiller István oktatási tárcavezető az egyetem vezetőit kérte fel a tisztázásra.
Bárhol legyenek is a világ legnagyobb, leghíresebb és legszínvonalasabb egyetemei, az intézmény filozófiája mindenütt ugyanaz. Ez az a hely, ahol az alapítók, az oktatók és a hallgatók ugyanannak a "szent célnak" a végrehajtására szövetkeznek: legjobbnak lenni a legjobbak között.
Évente több ezer magyar diák utazik Európa különböző országaiba azért, hogy ott egyetemre járhasson és nyelvet tanulhasson. A program egyre ismertebb és népszerűbb a hazai felsőoktatásban és ma már azzal is tisztában vannak a résztvevők, hogy a kint eltöltött néhány hónap milyen hosszútávú előnyökkel járhat. Azt azonban továbbra is kevesen tudják, hogy milyen feladatokkal és kötelezettségekkel jár az ösztöndíj, és milyen feladatai vannak a jelentkezőnek az utazás előtt és után.
Nem ösztönzi a diákokat a diploma mihamarabbi megszerzésére a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melynek jelentése szerint növekszik a diploma megszerzésének átlagos időtartama Magyarországon. A reform hatásait vizsgálva az ÁSZ megállapította: több tízezres különbség tapasztalható az első évfolyamos illetve a diplomát szerző hallgatók száma között - írja a Népszabadság.
Tavaly lépett életbe az új felvételi pontszámítási rendszer, melynek lényege, hogy a „mindent eldöntő” pontokat kétféleképpen lehet kiszámolni és végül azt veszik figyelembe, amelyik a neked kedvezőbb. Lássuk, hogyan is állnak ezek össze.
