Mivel a 15 évesek 30 százaléka a PISA-felmérés szerint funkcionális analfabéta, így nem lesznek képesek az életük során megbirkózni minden kihívással, az államra lesznek utalva - derül ki Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet elnökének közleményéből.
Mindenki tudja, hogy mi a fontos a modern oktatásban, mégis egyre rosszabbak vagyunk benne. Ha nem az oktatási rendszer a bűnös - ahogy a kormány állítja -, akkor vajon kik? A diákok?
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a magyar diákok romló eredménye nem véletlen, melyhez nagyban hozzájárul a szegregáció.
A brit lapok nem különösebben lelkesek attól, hogy az ország több helyet javítva, a 15. lett az OECD felmérésén.
Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását.
A mérés változott, emiatt ekkora a visszaesés a diákok teljesítményében - írja az Oktatási Hivatal.
Az államtitkár szerint a komplex természettudomány tantárgynak köszönhetően később javulnak majd az eredmények. Hat éve a Fidesz-KDNP szervezi az oktatást.
A brit kormány 41 millió fontot szán arra, hogy az országban ázsiai módszerrel tanítsák a matekot.
Terjedelmes cikket szentel az Atlantic annak, mitől lehet annyira jó az észt oktatási rendszer.
Mit jelent ma, ha valaki digitálisan írástudatlan? Nagyjából azt, hogy egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre a munkaerőpiacon, hiszen egyre kevesebb az olyan állás, amihez nem kell legalább alapszintű számítástechnikai ismeret. Ma hazánkban a 15 éves gyerekek 60 százaléka ilyen. Közben sok ezer informatikusállás betöltetlen. A Microsoft programot indított a megoldás érdekében, és a Kódolás Órája apropóján szakemberekkel és érintettekkel beszélgettek arról, mit rontottunk él, és mit kéne tenni.
A britek megunták, hogy a PISA-teszteken folyamatosan rosszul teljesítenek a diákok, és fontos döntésre jutottak: a legjobbaktól fognak tanulni.
Czunyiné Bertalan Judit szerint fel lehet számolni a digitális szakadékot az iskolákban és meg lehet állítani azt a folyamatot, ami miatt a nemzetközi felmérésekben hátul végeznek a magyar diákok.
A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.
Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését.
A hét legnagyobb botrányát kavart eseménye, hogy az iskolákban megalakult a Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS) és felállt a Mindennapos Éneklés Bizottsága is. A hét hírei röviden.
Elhasaltak a magyar diákok a PISA-felmérésen, 34-ből csak a 30. helyen végeztünk. A magyar diákok nem sokat vesződtek a feladatokkal, sőt, sokan bele sem kezdtek. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen, a felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákok csak 25 százaléka tudott megbirkózni ezzel.
A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.
Látványos infografika a PISA-tesztek eredményeiről és a diákok boldogságáról. Hol élnek a legboldogabb és legokosabb diákok? És milyen eredményt ért el Magyarország?
Évek óta tarolnak a nemzetközi felméréseken a sanghaji diákok: a legtöbb tantárgyból világelsők, megelőzve finn...
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből nagyot javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár "átlagon felüli eredményről" beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
