Elhasaltak a magyar diákok a PISA-felmérésen, 34-ből csak a 30. helyen végeztünk. A magyar diákok nem sokat vesződtek a feladatokkal, sőt, sokan bele sem kezdtek. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen, a felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákok csak 25 százaléka tudott megbirkózni ezzel.
Az OECD oldalán közzétették a 2012-es PISA-felmérések eredményeit. A tesztek során azt mérték, hogy a 15 évesnél idősebb tanulók számítógépes ismeretei hogyan függnek össze a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel. Azt is felmérték, milyen a diákok digitális szövegértési képessége. Ezen a magyar diákok elhasaltak, nem is akárhogyan, 34 országból a 30. helyen állunk. A felmérés élén ismét ázsiai országok végeztek, a legjobb eredményt a szingapúri diákok érték el.
Ahogy a tanulmány készítői írták, ma már megkerülhetetlen a számítógép a tanulásban, azonban ha nem csak egy CTRL+C, CTRL+V generációt akarunk, akik nem okosabbak a saját telefonjuknál, akkor sürgős szabályozások és változtatások kellenek. A felmérést készítő szakemberek is meglepődtek az eredményeken, amelyek szerint egyáltalán nem javítja a teljesítményt, ha infokommunikációs eszközök segítségével tanulnak a diákok. Sőt, a matematikai teljesítményük egyenesen romlott azokban az iskolákban, ahol sok számítógépet használhatnak a diákok. Azoknak a tanulóknak, akik csak néha használtak számítógépet, jobbak lettek az eredményei.
A kutatók úgy vélik, nagy különbség van az interneten való és a nyomtatott könyvek közötti olvasás között. Az interneten ugyanis sok segítséget kapnak és gyakran el is kalandoznak, míg a könyveknél csak önmagukra hagyatkozhatnak. Az is nagy különbség, hogy a netes szövegek interaktívabbak, gyakran szólítják meg az olvasót, míg a könyvekben narratív leírások vannak, ami a diákok számára már nehezebben érthető.
Nehezen találták meg az információt
A digitális szövegértési teszt során egy Searing nevű fiktív belga városról kellett különféle kérdésekre válaszolni, amelyekre a választ a város honlapján találhatták meg. Ezzel egyszerre mérték a szövegértést és azt, hogyan tudnak a diákok eligazodni a neten. Annak felmérésére, hogy a tanulók mennyire összeszedetten interneteznek, a feladatkor használt gépeken egy nyomkövető program futott, amely naplózta, hova kattintanak, mennyi időt töltenek egy-egy oldalon a feladat megoldása során.
A magyar diákoknak gyakran nehézkes volt az információk megtalálása, rossz helyekre kattintottak és sokáig tartott megtalálniuk a válaszokat. A szövegértés teszteken folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye, a 2014-es felmérések alapján már a diákok 20 százaléka tekinthető funkcionális analfabétának.
Bele se kezdtek
A magyaroknál már csak a brazil, az egyesült arab emirátusokbeli és a kolumbiai diákok teljesítettek rosszabbul. A digitális feladatokat a leggyorsabban az ausztrál, kanadai, francia és amerikai diákok oldották meg, azonban ők viszonylag gyakran hibáztak. A magyar diákokra kevésbé volt jellemző, hogy sokat vesződtek egyes nehezebb feladatokkal, és sokan voltak, akik bele sem kezdtek azokba.
A teszt legnehezebb feladatát a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen – az OECD átlag 40 százalék volt, míg a magyar diákoknak csak 25 százaléka tudott megbirkózni azzal. A magyar diákok között különösen sokan voltak, akik bele sem kezdtek a digitális feladatba. Az OECD-országokban átlagosan 9 százalék volt ezen tanulók aránya, míg Magyarországon 20 százalék.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
