„Tudd meg, merre tovább!” – 10 kérdés, 10 válasz az OPM-ről

Nyolcadikosként komoly döntés előtt álltok: melyik középiskola, milyen irány, milyen szakma illik hozzátok? Ebben segít nektek az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM). 10 kérdés – 10 válasz formában elmondjuk, mire számíthattok.

1. Mi az OPM, és miért van rá szükség?

Az OPM egy országos online kérdőív, amit minden nyolcadikos kitölt. Azért találták ki, hogy könnyebb legyen eldönteni, milyen középiskolai irány felel meg nektek: gimnázium, technikum vagy esetleg szakiskola. A kérdések segítenek végiggondolni az érdeklődési körötöket, képességeiteket és azt is, hogy a jövőben milyen munkakör lenne számotokra a legjobb.

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

2. Akkor is ki kell töltenem, ha tudom, hogy mi szeretnék lenni?

Igen, minden nappali tagozatos nyolcadikosnak, az ország összes általános iskolájában ki kell töltenie az OPM-t. Fontos, hogy ti vagytok a célcsoport, nem a szülők, nem a tanárok – nektek ad visszajelzést, személyre szabottan.

3.  Rendben, ez akkor egy komoly teszt?

Az OPM nem klasszikus értelemben vett teszt, ahol van jó vagy rossz válasz. Ez inkább egy önismereti „tükör”. Az állítások kapcsán azt kell bejelölnötök, hogy „így van”, „nem így van” vagy „nem tudom eldönteni”. Így a végén nem pontszámot kaptok, hanem képet magatokról.

4. Kötelező olyan irányban továbbtanulnom, ami a végén kijön?

A felmérés végén egy személyre szabott „Visszajelző lapot” kaptok. Ez olyan, mint egy gyors pályaorientációs tanácsadás: megmutatja, mely irányok, ágazatok és iskolatípusok illenek hozzátok. Nem kötelez semmire, de ötleteket ad, és segít abban, hogy ne csak találgassatok, hanem tudatosabban döntsetek.

5. Mi van akkor, ha tele lesz furcsa kifejezéssekkel a kérdőív, amiket nem értek?

Ne aggódjatok, az OPM-et 14 évesekre szabták. Nem bonyolult szakkifejezéseket kaptok, hanem egyszerű, érthető állításokat a képességekről, érdeklődésről, jövőképről. Így sokkal könnyebb őszintén válaszolni, és a végeredmény is életszerűbb lesz.

6. Hány perc alatt kell végeznem?

91 kérdés, nagyjából 45 perc – pont egy tanórányi idő. Fontos, ha közben megszakítjátok a mérést vagy bezárjátok véletlen a böngészőt, akkor elölről kell kezdenetek.

7. Az osztályfőnök vagy a szüleim látják az eredményt?

Ti, és csak ti – hacsak meg nem osztjátok valakivel. A rendszer nem gyűjt személyes adatokat, az iskola csak azt látja, hogy kitöltöttétek-e vagy sem. A válaszaitokat nem tárolják, így az anonimitás teljesen biztosított.

 

shutterstock

8. Valamilyen segédeszközt kell magammal vinnem?

Nem, nem kell.

9. Ha nem akarom komolyan venni, és csak végigkattintgatom, az baj?

Az OPM egy ritka alkalom, amikor külső, független szemszögből kaphattok képet magatokról. Ez segíthet abban, hogy elkerüljétek a „próbáljuk ki, aztán majd meglátjuk” típusú iskolaválasztást. Minél őszintébben válaszoltok, annál pontosabb lesz a visszajelzés – így magatoknak spóroltok időt és energiát.

10. Meddig lehet kitölteni?

A 2025/26-os tanévben szeptember 17. és október 9. között az iskolában. Az OPM laptopon, számítógépen, tableten vagy akár telefonon is működik. Érdemes a visszajelző lapot elmenteni vagy kinyomtatni, hogy később is kéznél legyen.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.