Sem a kiemelkedő teljesítményű tanulókat, sem pedig a lemaradókat nem tudja megfelelően kezelni a magyar iskolarendszer – mondta a Hír TV-nek Csapó Benő egyetemi tanár.
Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak.
Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból.
Valószínűleg minden olvasónk ismeri a 2015-ös PISA-felmérés eredményeit, de így egyben ritkán lehet látni az országrangsort.
"Az oktatáspolitika bizonyíthatóan rossz irányba halad. Egy darabig talán leplezhető a valós helyzet hangzatos nyilatkozatokkal, és nyilván akadnak olyanok, akik ezekkel ideig-óráig megtéveszthetők. De egyre többen tudjuk, hogy e területen nagyon nagy a baj" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.
Persze ezek a "titkok" a magyar szakemberek számára is ismertek.
Túl kevés az oktatásra fordított pénz, kevés a matekóra, nincs egyensúly az iskolák autonómiája és elszámoltathatósága között - többek között ezek a tényezők állnak a legutóbbi gyenge PISA-eredmények mögött.
Megosztja az eduline olvasóit az oktatási államtitkárság ötlete a hátrányos helyzetű, nehezen beilleszkedő diákoknak létrehozandó bentlakásos iskolák ötlete.
A Jobbik 2010 óta visszatérő javaslatához hasonlóan bentlakásos felzárkóztató intézményekbe terelné a hátrányos családi hátterű, nehezen beilleszkedő gyerekeket az oktatási államtitkárság nemrég elkészült jelentése a PISA-felmérés kudarcairól - írja a hvg.hu.
A miniszterelnök gondosan kerüli, hogy a minisztere személyi felelősségét firtassák a PISA-felmérések ügyében - írja a hvg.hu.
Szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit - erre kéri a kormány Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a legújabb PISA-felmérés eredményei alapján igazolva látja azt a korábbi álláspontját, hogy mindaddig, ameddig az iskolák szakmai önállóságát nem állítják helyre, a nevelő és oktató munka színvonala nem fog javulni.
A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta - írja a hvg.hu-n megjelent elemzésében Radó Péter oktatáskutató.
A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból, ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el egy nemzetközi felmérés szerint - írja a Magyar Idők hétfői számában.
Csaknem az összes OECD-országban alulmaradnak a fiúk a szövegértés, a matematika, a természettudományok és a problémamegoldás területén is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője szerint szisztematikus és középtávon nem változó oktatáspolitikára van szükség ahhoz, hogy a PISA-felmérésen javuljanak a magyar diákok teljesítményei. Brassói Sándor a legutóbbi felmérés eredményeiről és azok szakpolitikai értékeléséről rendezett kerekasztal-beszélgetésen szerdán, a fővárosban azt mondta: az állandó változások elveszik a reformok erejét.
Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték. Magyarország az átlageredmények alapján a 44-es listán a 33. helyen végzett - olvasható az OECD honlapján.
A problémákat megoldó átfogó intézkedésekre van szükség az oktatásban, egyszeri beavatkozással ezek nem kezelhetők - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy keddi budapesti konferencián.
A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.
