Sokkal kevesebb állami tankönyvet rendeltek az iskolák
Az új Nemzeti alaptanterv nagyban befolyásolta az állami tankönyvek rendelését is. Látványos a csökkenés.
Az új Nemzeti alaptanterv nagyban befolyásolta az állami tankönyvek rendelését is. Látványos a csökkenés.
Szeptembertől a tankönyvek terén is változások lesznek - mutatjuk, kiket érint.
A Történelemtanárok Egylete és a szaktanárok után most a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is kifejtette a véleményét az új tankönyvfelhozatalról.
Bár a nyári szünet elindult és mindenki élvezi, hogy véget ért a tanítás, mégis sokakat foglalkoztat, hogy milyenek lesznek az új tankönyvek.
Az első osztályosok tankönyveiből szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei is.
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.
A Történelemtanárok Egylete szerint mivel megfelelő minőségű, és előzetesen kipróbált tankönyveket nem lehet kifejleszteni a következő tanév kezdetéig, ez önmagában is akadályozza a NAT bevezetését.
Elkészültek a módosított Nemzeti alaptantervnek (Nat) megfelelő új tankönyvek - jelentették be szerdán sajtótájékoztatón.
Az idei tanév harminc százaléka távoktatásban telt el, ez a helyzet pedig rengeteg további változást hozott magával. Mi is történt az elmúlt néhány hónapban és mi várható ennek fényében a következő tanévben? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
Még februárban írtunk róla, hogy hiányosan ugyan, de megjelentek a kerettantervek, amiket 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetnének be. Most újabb elemekkel bővült a lista.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020/2021-es tanév tankönyvjegyzékét.
Döntést várnak a kormánytól az oktatási szervezetek - a levegőben lóg a NAT bevezetése, az érettségi és a szakképzési törvény is. A koronavírus-kutató akciócsoport vezetője azt mondta, most úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk. Összeszedtük a mai nap legfontosabb híreit.
Úgy kell leadnia az iskoláknak a tankönyvrendeléseket a 2020/2021-es tanévre, hogy az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő könyvek még nem készültek el. A szakértők haladékot kérnek.
Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.
Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) petíciót indított többek közt a NAT bevezetésének elhalasztása érdekében is. Szerintük a kialakult helyzetben a diákok, tanároknak, szülőknek egyaránt támogatásra van szükségük - ehhez pedig tehermentesíteni, segíteni kell őket.
A digitális munkarendre való átálláshoz elengedhetetlen az adminisztrációs feladatok csökkentése, a határidős feladatok – köztük a NAT és a szakképzési reform – elhalasztása - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP).
A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt arról, miért lett olyan az új NAT, amilyen.
Hajnal Gabriella szerint az új Nemzeti alaptanterv továbbra is jó, korszerűbb és előremutatóbb, mint a korábbi. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta: már nem fognak rajta változtatni.
Az irodalomtankönyv-család szerzője vállalja könyveinek szakmai hitelességét, és nem hagyja, hogy ettől rosszabb minőségű tankönyvek szülessenek. A NAT-ról és a kerettantervekről úgy nyilatkozott, csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet velük elérni.