Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nem lepődött meg a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentésén Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a múlt héten bemutatott Széll Kálmán Terv „tökéletes összhangban” van a közoktatás átalakításának koncepciójával.
Megnyugtató megoldást jelentene a komoly anyagi problémákkal küzdő kistelepüléseken dolgozó tanároknak, de rossz hatással lehet az oktatás minőségére, sőt akár elbocsátásokhoz is vezethet – már most megosztja az oktatási szakembereket a pedagógusok központi bérfinanszírozásának terve.
Több település után Miskolc és Szolnok önkormányzata is úgy döntött, tárgyalásokat kezd a történelmi egyházakkal több általános- és középiskola, valamint kollégium átadásáról. A fenntartóváltásnak előnyei és hátrányai is lennének - a komoly anyagi problémákkal küzdő települések azonban elsősorban több tízmilliós megtakarítást remélnek a döntéstől.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatási törvény módosítását támogatja, új törvényre azonban nincs szükség - közölte a szervezet elnöke kedden Budapesten; Mendrey László a sajtótájékoztatón a pedagógusok életpályamodelljéről is beszélt.
Az új közoktatási törvény kidolgozása helyett először az önkormányzatok anyagi problémáit kellene megoldani, a közoktatás legnagyobb problémája ugyanis a pénzhiány – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki az eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy milyen következményei lehetnek az önkormányzati iskolák fenntartóváltásának, és hogy megoldást jelenthet-e a tanárok központi bérfinanszírozása.
Az iskolákban bevezetendő mindennapos testnevelésről szóló kormányzati terv gyakorlati megvalósításán dolgoznak a százhalombattai tanárok és a helyi polgármesteri hivatal munkatársai.
Szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályban várhatóan bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt. A mindennapos testmozgást felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és középiskolákban is kötelezővé tennék.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy öt, vagy hat kötelező érettségi tantárgy legyen, a pedagógusok kötelező heti óraszáma pedig mégsem csökkenne huszonegyre, huszonkettő maradna - mondta a Magyar Hírlapnak Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt héten jelentette be, hogy ha a büdzsé megengedi, még ebben a ciklusban emelkedik az egyetemet végző kezdő pedagógusok bérezése. Bár kétségtelenül itt a "ha a büdzsé megengedi" lesz a kulcskérdés, szakértők szerint még így sem biztos, hogy feszültségmentes lenne az ötlet - írja a Hírszerző.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasítja a közoktatási törvény és a pedagógus- életpályamodell koncepcióit, az érdekvédelmi szervezet szerint a tervezetek nem szolgálnak alapul ahhoz, hogy a közoktatás rendszerének hatékony, szakszerű, törvényes működéséhez szükséges törvényi szabályozás elkészüljön.
Az egyházi intézmények speciális feltételeit figyelembe vevő szabályozás jelenhet meg a közoktatási törvény koncepciójában - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága pénteken.
Több tanóra, két kötelező emelt szintű érettségi, három vagy négy idegen nyelv oktatása – szigorú feltételekhez köti a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működését a közoktatási törvény tervezetének legújabb változata.
Ellentmondások feszülnek az új közoktatási törvény koncepciója és a hozzá kapcsolódó, költségvetési hatásokat bemutató minisztériumi háttérszámítások között - közli a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Népszava pénteki száma.
Sikeresnek értékeli az oktatási államtitkárság az önkéntesség gyakorlati kipróbálását célzó TÁRS-programot, amelyre a január végi határidőig összesen 354 pályázat érkezett a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz.
Háromszáz milliárd forinttal kerülne többe az óvodák, az általános- és középiskolák, valamint a szakiskolák működtetése 2012-től: ez derül ki az új közoktatási törvény koncepciójának legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatának szövegéből. Hiába érkezett több mint ötszáz észrevétel a december elején bemutatott tervezethez, a főbb pontokon – az érettségi tárgyak számán, a pedagógusok minősítési rendszerén és az előkészítő évfolyamok tervén – nem változtatott az államtitkárság.
Nem szavaztak oktatásügyben, csupán szakmai konzultáció folyt a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, ahol Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meghallgatták. A Magyar Nemzetnek azt mondta: akadnak nézetkülönbségek a kormánypártok egyes politikusai között, a részletekről továbbra is tárgyalnak, a vitás kérdésekben azonban parlament dönt majd.
Az MSZP szerint a kormány a diákok helyett az intézményeket helyezi közoktatási politikájának középpontjába. A szocialista Hiller István arra szólította fel a kabinetet pénteki sajtótájékoztatóján, hogy vonja vissza és dolgozza át a közoktatási törvény tervezetét.
Nem érti a Pedagógusok Szakszervezete, hogy a kormányzat „miért tartotta szükségesnek egy új közoktatási törvény megalkotását”, az oktatási államtitkárság ugyanis szakmai anyagokban sem tette közzé, hogy mit tart elhibázottnak a jelenlegi közoktatási rendszerben, illetve az azt szabályozó törvényben.
A Közoktatás-politikai Tanács rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik a testület tagjai a közoktatási törvény és pedagógus életpályamodell ügyében - az erről szóló levelet a szervezetek nevében Medrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke juttatta el Réthelyi Miklós szakminiszterhez.