szerző:
Eduline

Több tanóra, két kötelező emelt szintű érettségi, három vagy négy idegen nyelv oktatása – szigorú feltételekhez köti a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működését a közoktatási törvény tervezetének legújabb változata.

Nem fognak unatkozni a fővárosi és vidéki hat- és nyolcosztályos gimnáziumok vezetői a következő két-három évben, ha az új közoktatási törvényt jelenlegi formájában fogadja el a parlament május végén vagy június elején. A szakmai szervezeteknek hétfőn elküldött törvénytervezet ugyanis az eddigieknél jóval szigorúbb szabályok betartására kötelezi az ún. szerkezetváltó iskolákat. Az új közoktatási törvény legfontosabb pontjairól szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Szerkezetváltó iskolák: évek óta a középiskolai rangsor élén
©

Legalább kétszeres túljelentkezés, három vagy négy idegen nyelv

A tanórák számát például évfolyamonként kettővel kell majd emelni, ahogy szakkörökből és önképzőkörökből is többet kell kínálniuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak, amelyek új osztályt minimum huszonnyolc fővel indíthatnak. Az intézmények csak akkor működhetnek tovább a jelenlegi képzési struktúra szerint, ha a túljelentkezés legalább kétszeres, vagyis minden elsős férőhelyre legalább két általános iskolás pályázik.

Ugyancsak kötelező lesz egy harmadik idegen nyelv oktatása. „A nyelvtanulásban a fokozatosság elve érvényesül, a harmadik nyelv tanulását a gimnázium utolsó két-három évében is kezdhetik a diákok. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához vagy valamely tantárgy elmélyült tanulásához” – áll az előterjesztésben.

Versenyistálló lesz a hatosztályos gimnáziumokból?

Nemcsak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak, hanem az ott tanuló diákoknak is nehezebb dolguk lesz – rajtuk is múlik majd, hogy megtarthatják-e speciális képzési szerkezetüket az intézmények. A 9-12. évfolyamos tanulók legalább húsz százalékának kell indulnia valamilyen országos tanulmányi versenyen, míg a nyolcosztályos gimnáziumba járó, kiemelkedően tehetséges diákoknak országos tehetséggondozó programokban kell részt venniük – az eredményekről pedig pontos dokumentációt kell majd készíteni.

„A hat évfolyamos gimnáziumokban legalább két, a nyolc évfolyamosokban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítik fel folyamatosan a versenyekre a tanulókat a pedagógiai programban foglaltak szerint” – áll a törvénytervezet legújabb változatában. Ezzel még nem ért véget a követelmények sora: a kompetenciaméréseken elért eredményüknek legalább tíz százalékkal meg kell haladnia az országos átlageredményt, minden diáknak minimum két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennie, a jegyek és a százalékpontoknak pedig szintén tíz százalékkal meg kell haladnia az országos átlagot.

A követelményeket nem teljesítő iskolák sorsáról csak szűkszavúan szól a dokumentum, "mivel az alapfokú oktatás felső tagozatát erősen befolyásolja ezeknek az iskoláknak a jó tanulókat elszívó hatása, számuk ésszerű határok között tartása a közoktatás érdeke. A hat, illetve nyolc évfolyamos gimnázium, mint kiemelt tehetséggondozó intézménytípus számára a törvény az állami támogatást a kritériumok teljesítéséhez köti" - áll a szövegben.

A budapesti hat és nyolc évfolyamos gimnáziumoknak nemcsak az új közoktatási törvény tervezetében szereplő előírásoknak, hanem a főváros „minőségellenőreinek” is meg kell majd felelniük. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes decemberben jelentette be, hogy nem engedélyezik újabb hat- és nyolcosztályos intézmények indítását, a meglévő iskolák munkájának minőségét pedig felülvizsgálják. A főpolgármester-helyettes az eduline-nak január közepén elismerte, hogy a pedagógiai okok mellett anyagi megfontolások is állnak döntésük mögött. Mivel az alapfokú oktatás a kerületek feladata, a fővárosi önkormányzat azzal jár jól, ha minél több tanuló marad nyolc évig az általános iskolában. A témáról bővebben itt olvashatsz.

Bekeményített az államtitkárság: új szabályok a két tannyelvű iskolákban is

A két tannyelvű szakközépiskolák és gimnáziumok is bajba kerülhetnek, ha nem teljesítik az új közoktatási törvény tervezetében és a május 20-ig elkészülő jogszabályban szereplő feltételeket. A 2014/2015-ös tanévtől csak azok a középiskolák indíthatnak két tannyelvű osztályokat, amelyek legalább egy célnyelvi lektort alkalmaznak, de itt is sok múlik majd a diákok teljesítményén: legalább kilencven százalékuknak jelesre kell érettségizni idegen nyelvből emelt szinten, tízből kilenc végzősnek pedig legalább négyest kell szereznie az idegen nyelvű tantárgyi érettségin (ilyen például a történelem angol nyelven vagy éppen a biológia német nyelven). Az oktatási intézményeket először 2014-ben ellenőrzi majd az Oktatási Hivatal, ha három egymást követő évben nem javul a tanulók tanulmányi eredménye, a két tannyelvű képzést felmenő rendszerben szüntetik meg.

eduline