Már március elején elfogadhatja az új közoktatási törvény, valamint a pedagóguséletpálya-modell koncepcióját a kormány, május 20-ig pedig a törvény szövegét is kidolgozzák – ez áll az előterjesztésben, amelyet hétfőn kaptak meg a szakmai szervezetek és a szakszervezetek. A dokumentum nem sokban tér el a december elején bemutatott közoktatási tervezettől, pedig az oktatási államtitkársághoz december végéig ötszáz, összesen ötezer oldalnyi javaslat, kritika és vélemény érkezett.

Marad a hat érettségi tantárgy és az előkészítő évfolyam

Bár az előterjesztés bevezetőjében az oktatási államtitkárság is elismeri, hogy többen sokallják az érettségi vizsgára tervezett hat tantárgyat, „a tanulókat túlterheltségtől féltik a hozzászólók, és a vizsga elhúzódását valószínűsítik”, a törvénytervezet február 11-i változata sem szakít az érettségi követelmények szigorításával, továbbra is hat vizsgatantárgy bevezetését javasolja. Vagyis a végzős középiskolásoknak ezentúl nemcsak magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből és egy kötelezően választható tantárgyból, hanem biológiából, kémiából, földrajzból vagy fizikából is érettségizniük kell majd. Hogyan változik 2013-tól és 2014-től az érettségi rendszere és a pontszámítás? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A dokumentum „kiemelten nagy sikernek” nevezi a Hídprogramot, vagyis a nulladik évfolyam bevezetését: a tervezet alapján azok a diákok, akiket gyenge tanulmányi eredményük, betegség vagy más ok miatt nem vesznek fel középfokú iskolába, de a nyolcadik osztályt sem ismétlik meg, az általános iskola javaslatára egy évig ún. felzárkóztató osztályba járhat, ahol „egyéni, személyre szabott fejlesztő programmal, sok csoportmunkával, kommunikációs és életmódgyakorlatokkal kell pótolni mindazt, ami hiányzik a sikeres középiskolai beilleszkedéshez” – olvasható a szövegben. Pedig az általános- és középiskolai „nulladik” évfolyam terve ellen több oktatáskutató és szakmai szervezet tiltakozott, véleményük szerint ugyanis ez a hátrányos helyzetű tanulók elkülönített oktatását eredményezné, vagyis erősítené a szegregációt.

Az érettségi előtt kötelező közösségi munka is maradt: a korábbi hatvan órával ellentétben már csak ötvenet ír elő a rendelet, az új szabály először a 2014-ben érettségiző diákokat érinti majd, bár a program próbaszakasz már idén elkezdődik (az iskolai önkéntesprogramról bővebben itt olvashatsz). A december elején bemutatott tervekhez hasonlóan továbbra is három idegen nyelv oktatására köteleznék a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat.

Százmilliárdokba kerül a közoktatás átalakítása

A tanárok kötelező óraszámának, valamint a minimális és maximális osztálylétszám csökkentésének költségeit azonban pontosítja a tervezet legújabb változata. Eszerint az általános- és középiskolában dolgozó pedagógusok heti óraszámát 22-ről 21-re, az igazgatókét négyről kettőre csökkentenék, az így kieső tanórák megtartására legalább 4900 tanárt kellene felvenni, ez pedig 11,5 milliárd forinttal növelné meg a szükséges költségvetési támogatást.

Az osztályok méretének várható csökkentése (előkészítő osztályokat akár nyolc diákkal is lehetne indítani, alsó tagozatban 26 helyett 25, felső tagozatban 30 helyett 25, középiskolában pedig 35 helyett legfeljebb 34 tanuló járhatna egy osztályba) miatt szintén növelni kellene a tanárok létszámát, körülbelül 7500 fővel, ez 17,63 milliárd forintos többletigényt jelent – igaz, a diákok heti óraszámának csökkentése pont az ellenkező irányba hat, ezzel a döntéssel 7,7 milliárdot lehetne megspórolni. „Minden közoktatás-szervezési paraméter változatlansága mellett az egy számított pedagógusállásra eső fajlagos támogatás összegének növekedése 207,5 milliárd forint támogatási többletigényt jelent. A pedagóguséletpálya-modell oldaláról nézve az önkormányzati fenntartók részére a modell bevezetése járulékokkal együtt 118,4 milliárd forint többletkiadást jelent” – áll a szövegben.


eduline