A decemberi Hoffmann-Pokorni vita óta sokan abban bíznak, hogy a Fidesz és a KDNP közötti, oktatással kapcsolatos nézetkülönbség elgáncsolja majd az új közoktatási törvény bevezetését. Ön is így gondolja?

Nem szívesen bonyolódnék bele a két kormánypárt vitájába, de az tény, hogy a két koncepció (az új közoktatási törvény tervezetének december elején bemutatott, valamint két hete a szakmai szervezeteknek elküldött változat – a szerk.) nagy felbolydulást keltett, a megítélése nem egyértelmű. Rengeteg elemét támogatják a kollégáink, azt például mi is maximálisan pártoljuk, hogy létrehoznak egy pedagóguséletpálya-modellt, ugyanakkor a részletek miatt komoly aggályaink és sok kérdésünk van.

Gondolom, ezeket a kérdéseket feltették az oktatási államtitkárságnak is. Kaptak válaszokat?

Azt már az elején le kell szögeznem, hogy szó sem volt társadalmi vitáról. A vita azt jelenti, hogy az előterjesztő leül mindazokkal, akiknek a véleményére kíváncsi, érvel az álláspontja mellett. Tudomásunk szerint az országban több ilyen fórumot tartott az államtitkárság, a szakszervezeteknek viszont nem adott erre lehetőséget. Nem látjuk, hogy a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács javaslatai bekerültek volna a koncepció új változatába. Február 18-ra ismét összehívták az érdekegyeztető tanácsot, és azt mondták, hogy mindenki két-három percben mondhatja el a véleményét. Egy ilyen anyagról két-három percben nem lehet kifejteni a véleményünket, ezért csak annyit mondtam, hogy így, ebben a formában nem javasoljuk kormány elé terjeszteni az anyagot, részletes indokainkat írásban juttatjuk el az államtitkársághoz. Azt látjuk, hogy nagyon gyorsan el akarják készíteni ezt a jogszabályt, nem várják meg, hogy milyen lesz az új alkotmány, az önkormányzati törvény. Egzakt magyarázatot a mai napig nem kaptunk arról, hogy miért van szükség új közoktatási törvényre, mi a baj a jelenlegivel.

Ön szerint nincs szükség új közoktatási törvényre?

A jelenlegi közoktatási törvény használható. A magyar közoktatás legnagyobb problémája a pénzhiány, vagyis ezzel a szabályozással is jól tudna működni, ha kellő mennyiségű pénzt adnának rá. Valamennyire megértem, hogy az új kormány új szemléletű közoktatási törvényt szeretne létrehozni, de amikor 2011 januárjában azért nem nyit ki egy iskola, mert nincs fűtés, és a közterületen vágják ki a fákat, hogy azzal fűtsenek be az osztálytermekben, akkor inkább az önkormányzatok gondjai felé kellene fordulni. A bajba került települések iskoláiról szóló összefoglalónkat itt, a tanév végén bezáró oktatási intézményekről szóló cikkünket pedig itt olvashatod.

Ha már az anyagi kérdéseknél tartunk: a két hete bemutatott koncepció 320 milliárd forintos kiadással számol. Néhány nappal később olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint számítási hiba van a koncepcióban. Önök végeztek számításokat? Stimmel ez az összeg?

Semmilyen számháborúba nem szeretnék belemenni. A mi szakértőink számítása szerint nem elég a 320 milliárd forint, a koncepció kidolgozói ugyanis több tétel költségeit nem vették figyelembe, de azt el is mondták, hogy ők nem pénzügyi szakemberek, egy ideális állapotot próbáltak ábrázolni. Hogy ezt miből finanszírozzák majd, az egy másik kérdés. Napok óta azt lehet hallani, hogy a 250 milliárdos stabilitási alap miatt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban 39 milliárd forintot zároltak, ennek a jelentős része a közoktatást érinti. Ha ennyire nincs pénz, akkor kétséges, hogy egyszer csak előteremtenek 320 milliárd forintot.

Az elmúlt két hétben több önkormányzat egyházakkal kezdett tárgyalni általános- és középiskolák, kollégiumok átadásáról. Önök a közoktatási törvény nyári módosítása miatt – amely pont az iskolák fenntartóváltását teszi könnyebbé – az Alkotmánybírósághoz fordultak. Miért?

Eddig is volt lehetőségük az önkormányzatoknak arra, hogy fenntartói jogukat átadják valamelyik egyháznak, de öt évig továbbra is nekik kellett finanszírozniuk az iskola működtetését. Nyáron a közoktatási törvény módosításával ezt az ötéves moratóriumot törölték el. Aggályosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok – amelyeknek kötelező feladata a közoktatás – ilyen egyszerűen lemondhatnak az iskolákról anélkül, hogy az önkormányzati törvényt módosítanák. A másik probléma, hogy alkotmányos jog a világnézetileg semleges oktatás, de ha egy kistelepülésen egy iskola van, és az kerül át az egyházhoz, ott sérül ez a jog. Az egyházi iskolákban dolgozó tanárokra már nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve vonatkozik, így elvesztik a közalkalmazotti jogállással járó kevés védettséget is.  Ráadásul bizonyos egyházak foglalkoztatási feltételül megszabják a vallási elkötelezettséget is, aki ennek nem felel meg, nem biztos, hogy alkalmazni fogják.

Az elmúlt években is voltak olyan települések, amelyek az ötéves moratórium ellenére átadták az iskolájuk fenntartói jogát valamelyik egyháznak. Ott milyenek a tapasztalatok?

Nincsenek rossz tapasztalatok, az egy másfajta helyzet volt, a tantestület nagy többségének egyetértésével döntöttek az átadásról. Itt most nincs választási lehetőség, sem a szülőnek, sem a pedagógusnak. Ez egy kényszer. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy azoknak a tanároknak, akik az önkormányzatok anyagi problémái miatt késve kapnak fizetést, nem teljes fizetést kapnak, az egyházi intézmény egyfajta biztonságot jelent, mert azt teljes egészében az állam finanszírozza.

Vagyis az államnak többe kerül egy egyházi iskola fenntartása, mint egy önkormányzatié.

Igen. Ha a fenntartóváltás nagy mértéket öltene, nem lenne elég a 2011-es költségvetésben a közoktatásra elkülönített összeg, hiszen az egyházi iskolák esetében a kiegészítő normatívát is az állam fizeti, míg az önkormányzatiaknál ezt az önkormányzat állja. Ha nem teremtenek erre külön forrást, az állami normatívát fogják csökkenteni, így az önkormányzati iskolák fognak kevesebbet kapni a költségvetésből azért, hogy az egyházi iskolák működését finanszírozni tudja az állam.

Ön szerint jobb megoldás lenne, ha az állam venné át az iskolák fenntartói jogát? Már Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter is felvetette ezt az ötletet, és most újra terítéken van, némiképp más formában.

Hiller István 2009-ben azt jelezte, hogy körülbelül kétszáz intézmény finanszírozását venné át az állam, de ez egy kidolgozatlan javaslat volt, és nem is valósult meg. Mi akkor nem támogattuk, és nem is elleneztük az ötletet, mert a részleteket nem ismertük. A jelenlegi törvénykoncepció nagyobb volumenű tervet tartalmaz, mely szerint a tanárok bérét fizetné az állam. Amíg nem látjuk a részleteket, nem szabad sem pártolni, sem elvetni a tervet, de azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy aki fizeti a zenészt, az rendeli a zenét. Ha a bérfinanszírozás központilag történik majd, abból bizony központi létszámgazdálkodás lesz.

Szabó Fruzsina
eduline