85 éve bosszantja a tudósokat a világ legegyszerűbb(nek tűnő) matematikai problémája
2019-ben a Nobel-díjas Terence Tao majdnem megoldotta a 3x+1 matematikai problémát. De a végén ő is elbukott.
Székács Linda
A 3x+1 matematikai problémát, vagyis a Collatz-sejtést 1937-ben fogalmazta meg Lothar Collatz német matematikus. Ez egy máig megoldatlan probléma a matematikában.
Nehezen tudnánk saját szavainkkal megfogalmazni, miről is szól pontosan, ezért inkább a Wikipediát idézzük:
A probléma a következő: Tetszőleges pozitív egész számból kiindulva képezzünk végtelen sorozatot úgy, hogy ha a sorozat utoljára kiszámított eleme páros, akkor a rákövetkező elem ennek fele lesz, különben viszont a háromszorosánál eggyel nagyobb szám. Például ha a 7-ből indulunk ki (amely páratlan), akkor a rákövetkező elem 3x7+1=22, amely páros, így a következő elem a 22 fele, azaz 11 lesz. Tovább folytatva a szabály alkalmazását a 7, 22, 11, 34, 17, 52, 26, 13, 40, 20, 10, 5, 16, 8, 4, 2, 1, 4, 2, 1, ... sorozatot kapjuk. Látható, hogy innentől a végtelenségig ismétlődik a 4, 2, 1 számhármas. Különböző számokból kiindulva azt tapasztaljuk, hogy újra meg újra olyan sorozatokat kapunk, amelyek a 4, 2, 1 számhármas végtelen ismétlődésébe torkollnak. A Collatz-sejtés azt mondja ki, hogy ez mindig így van: akármilyen pozitív számmal is kezdjük a sorozat képzését, a végén mindig a 4, 2, 1 ciklusba futunk bele.
A Collatz-sejtésről a hidegháború alatt az a pletyka/vicc terjedt, hogy az valójában egy szovjet „fegyver” az amerikai matematikai fejlődés lassítására, korábban ugyanis a Yale professzorai egy álló hónapon keresztül próbálták bizonyítani, sikertelenül.
A fiatal matematikusoknak ma már csak azt tanácsolják, hogy ne is vesztegessék az idejüket a Collatz-sejtésre, még úgy se, hogy ha valaki bebizonyítaná, az egymilliárd dollárt érne. Nézzük, hogy miért:
Már nem a programtervező informatikus mesterképzés a legnépszerűbb. Az idei felvételi egyik leglátványosabb trendje a mesterséges intelligencia képzések iránti kiugró érdeklődés volt: gyakorlatilag az összes meghirdetett mesterképzésre érkeztek jelentkezők.
Tavaly még senki sem jelölte meg első helyen a kémia-fizika szakpárt az egyetemi felvételin, idén azonban már hárman is beírták az első helyre. Azonban továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz#kulturalisdolgozok#restaurator#kultura#beremeles
A felsőoktatásban dolgozók fizetésének rendezése és az egyetemek autonómiájának visszaállítása - többek között ezek is szerepelnek a TISZA oktatási programjában. Mutatjuk a részleteket.
Átrendeződött a felsőoktatási jelentkezések mezőnye – egyre népszerűbb a pedagógusképzés, de az osztatlan tanári szakokon továbbra sincs nagy tolongás.
Március 24-én vonultak utcára portugál egyetemisták: több száz hallgató tüntetett Lisszabon belvárosában, hogy az egyre súlyosabb lakhatási válságra, a tandíjakra és a szociális támogatások hiányosságaira hívják fel a figyelmet.