Nehezebb volt a mostani vizsgaidőszak, mint a tavaszi, mivel már az oktatók is sokkal felkészültebbek. Így annál az oktatónál, akinél az előző félévben elég volt egy rövid beadandót írni, most már a beadandó mellé egy 50 kérdéses vizsga is társult

– mesélte az Eduline-nak Heni, aki a Budapesti Gazdasági Egyetemen tanul. A lány szerint bizonyos tárgyakból a járvány után is érdemes lenne online vizsgákat szervezni, mivel így sokkal többen tudnak egyszerre számot adni a tudásukról. „Nálunk sokszor adódott már abból probléma, hogy egyes hallgatók 19 órakor kezdték a vizsgát, mert kevés volt a terem. Most viszont az online, otthon megírható teszteket mindenki el tudta kezdeni ugyanabban az időpontban” – tette hozzá.

Virág szerint, aki a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, a jelenlegi helyzetben a könyvtárlátogatást és a szakirodalmak beszerzését a legkörülményesebb megoldani. A vizsgákkal kapcsolatban elmondta, volt olyan tárgya „ami az openbook (kereshetsz a könyvben a válaszok után) jelleg miatt könnyebb volt, de akadt olyan is, amit direkt nehezítettek – 30 kérdést kellett megválaszolnunk 15 perc alatt”. Az online vizsgák előnyének tartja, hogy nem kell csak emiatt oda-vissza ingáznia az egyetem és az otthona között, „viszont el kell némítani a családot, ami néha nehéz” – fűzte hozzá.

Nálunk a tanárok inkább nehezítettek a vizsgákon, ezért még alaposabban készültem, viszont így is belefutottam sajnos olyan kérdésbe, amit sem órán nem vettünk, sem a kötelező szakirodalmak nem tartalmazták

– mesélte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanuló Eszter. Számára hátrányt jelentette, hogy a tantermi vizsgákkal szemben online egyáltalán nem tehetett fel kérdést az oktatónak. „Az egyik tárgyamból a tanár egy drive mappát nyitott meg a vizsga időpontjában és mindenki ott találta személyre szólóan a neki címzett feladatot, amihez azt írta, ha kellően felkészültünk a félévi anyagból, akkor tudnunk kell a választ, ezért őt a vizsga alatt csak technikai kérdésekkel hívhatjuk fel – ehhez megadta a mobilszámát –, de tartalmi kérdésekkel ne keressük. A kérdésfeltevése viszont sajnos egyáltalán nem volt egyértelmű. Engem azért buktatott meg egyszer, mert bár az esszém teljesen jó volt, a kérdésre válaszoltam, de ő nem erre gondolt”.

Eszter szerint olyan esetekben lenne érdemes megtartani az online vizsgázást, ha például valaki külföldön tartózkodik és nem tud személyesen jelen lenni, vagy valamilyen nyomós indok miatt marad távol. Ugyanakkor úgy gondolja, ez csak a szóbelik esetében lenne működőképes. Az írásbeli online vizsgák fennmaradását – „így, hogy a legtöbb tanár abból indul ki, hogy otthon vagy és bármit használhatsz, ezért olyan kérdéseket adnak, amit nem lehet megválaszolni” – nem tartja jó ötletnek.

Szokatlan és emlékezetes pillanatokból sem volt hiány

Magyarországon a koronavírus-járvány előtt nem volt hagyománya az online vizsgázásnak, ezért nem meglepő, hogy még most is számtalan „baki” teszi színesebbé például a videós szóbeliket. A lapunknak megszólaló lányok ezt a saját bőrükön is megtapasztalták.

Virág kávéval szeretett volna még egy utolsó löketet adni magának a szóbeli előtt, azt viszont nem vette észre, hogy már „adásban van”, így amikor belekortyolt az italba, az oktató rávágta, hogy „egészségére”.

"Az egyik oktatóm egy kórház közelében lakik és elég sokszor ment el a háza mellett a mentő, emiatt folyamatosan abba kellett hagyni a beszédet és le kellett némítania a mikrofont” – mesélte Heni.

Eszter pedig megtapasztalhatta, milyen az, amikor egy oktatót kizökkentenek a szerepéből.

Épp videóhívásban voltunk, amikor bejött a tanárnak a kisgyereke: Apa segítesz összerakni ezt a legóhajót? Az oktató pedig mosolyogva mondta, hogy bocsánat, ez halaszthatatlan, majd segített a gyerekének és csak utána folytatta.