Legolásztól a Vulkánig: ezek a furcsa nevek még átcsúsztak a névtörvény előtt

Mielőtt 2025 augusztusában életbe lépett az új névadási szabályozás, a magyar szülők egészen elképesztő neveket tudtak bejegyeztetni a Nyelvtudományi Intézet engedélyével. A Legolász, a Vulkán vagy a Kikerics csak néhány példa arra, milyen fantáziadús ötletek jutottak el a hivatalos névjegyzékig.

  • Rodler Lili

Hogyan működött eddig a névadási rendszer?

Egészen a nyár végéig a szülőknek lehetőségük volt kérelmezni olyan keresztneveket, amelyek még nem szerepeltek a hivatalos utónévjegyzékben.

  • A kérelmeket az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévbizottsága bírálta el.
  • Megvizsgálták a név eredetét, jelentését, kiejthetőségét, írásmódját és azt is, hogy nem káros-e a gyerek számára.
  • Ha mindennek megfelelt, bekerült a havi frissítésű anyakönyvezhető utónevek listájába.

Ez a gyakorlat biztosította, hogy időről időre új, különleges nevek jelenhessenek meg a névjegyzékben – a szülői kreativitás pedig nem ismert határokat.

Hankó Balázs: „Kizárólag a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő utóneveket adhatnak majd a szülők”

2024: Legolász, Pipó és a társai

2024-ben összesen 66 új név került a listába (41 női és 25 férfi). A sajtóban legnagyobb visszhangot a hősök és szokatlan rövidítések kapták.

Néhány különlegesebb engedélyezett név 2024-ből:

  • Legolász – a Gyűrűk Ura ikonikus tünde hőséről.
  • Pipó – játékos, becenévszerű forma.
  • Klinton – Bill Clinton után, magyaros helyesírással.
  • Galahad – Arthur király lovagja.
  • Hime – japán eredetű, „hercegnő” jelentéssel.
  • Tiágó, Musztafa, Arszalan, Meszut, Hideki, Hirotó – egzotikus, főként török, arab és japán eredetű férfinevek.
  • Szilvianna, Hannarózsa, Adaléna, Annabella, Maribel – kreatív, összetett női nevek.
  • Jasira, Elodi, Nira – ritka, hangzásuk miatt választott női formák.

Minden a nevek körül forog - ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében

2025: Vulkán és Kikerics az utolsók között

Az új törvény előtti utolsó hónapokban még több különleges név is átcsúszott a szűrőn.

A 2025-ös újdonságok közül a legfeltűnőbbek:

  • Vulkán – a természet ereje ihlethette ezt a férfinevet.
  • Kikerics – a lányoknak adható virágnevek közé ez is felkerült.
  • Annarózsa, Orália, Elora, Serina, Sosána – régies vagy bibliai hangulatú női nevek.
  • Mádhuri, Paldzom, Nabi, Mei – ázsiai és közel-keleti eredetű formák.
  • Lile, Linell, Lisza – hangzásra modern, rövid nevek.
  • Jusztinusz, Briszéisz – klasszikus ókori alakok a névjegyzékben.

Ezek valószínűleg az utolsó „extravagáns” újdonságok közé tartoznak – hiszen az új szabályozással jóval nehezebb lesz hasonlókat engedélyeztetni.

Egyébként a listára felvett utóneveket – és kvázi az összes adható utónevet - itt tudjátok megnézni.

 

A legfurcsább elutasított próbálkozások

A névadási kreativitás gyakran túllépett a bizottság határain. Íme néhány elutasított javaslat az elmúlt két évből:

  • Orbánviktor – politikusnév nem engedélyezhető.
  • Leukoplastina – sebtapasz ihletésű név.
  • Kolbász, Bödön, Kadarka – ételek, italok és tárgyak, de ugyanúgy elutasításra került a
  • Pandémia
  • Szöcske, Napfi, továbbá a
  • Rüntyi, Kéti, Nektarin, Pannilia, Zararóza.

Mit hozott az új névtörvény?

2025 augusztusától a névadás szabályozásába eléggé belenyúltak. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban:

  • Nem a nyelvészek döntenek, hanem a belügyminiszter rendeletben rögzíti a névlistát.
  • Új név bekerülésére nincs rendszeres kérelmezési út, vagyis a szülők fantáziája sokkal szűkebb keretek közé szorul.
  • Az eddigi rugalmas, havonta frissülő gyakorlat helyett fix lista lesz érvényben.

Szeptember 3-án a Magyar Közlönyben meg is jelent Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter által aláírt rendelet a magyar utónévjegyzékről, melyet az „utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében” készítettek.

A rendeletbe azt is beleírták, hogy „az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományát.”

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.