Legolásztól a Vulkánig: ezek a furcsa nevek még átcsúsztak a névtörvény előtt

Mielőtt 2025 augusztusában életbe lépett az új névadási szabályozás, a magyar szülők egészen elképesztő neveket tudtak bejegyeztetni a Nyelvtudományi Intézet engedélyével. A Legolász, a Vulkán vagy a Kikerics csak néhány példa arra, milyen fantáziadús ötletek jutottak el a hivatalos névjegyzékig.

  • Rodler Lili

Hogyan működött eddig a névadási rendszer?

Egészen a nyár végéig a szülőknek lehetőségük volt kérelmezni olyan keresztneveket, amelyek még nem szerepeltek a hivatalos utónévjegyzékben.

  • A kérelmeket az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévbizottsága bírálta el.
  • Megvizsgálták a név eredetét, jelentését, kiejthetőségét, írásmódját és azt is, hogy nem káros-e a gyerek számára.
  • Ha mindennek megfelelt, bekerült a havi frissítésű anyakönyvezhető utónevek listájába.

Ez a gyakorlat biztosította, hogy időről időre új, különleges nevek jelenhessenek meg a névjegyzékben – a szülői kreativitás pedig nem ismert határokat.

Hankó Balázs: „Kizárólag a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő utóneveket adhatnak majd a szülők”

2024: Legolász, Pipó és a társai

2024-ben összesen 66 új név került a listába (41 női és 25 férfi). A sajtóban legnagyobb visszhangot a hősök és szokatlan rövidítések kapták.

Néhány különlegesebb engedélyezett név 2024-ből:

  • Legolász – a Gyűrűk Ura ikonikus tünde hőséről.
  • Pipó – játékos, becenévszerű forma.
  • Klinton – Bill Clinton után, magyaros helyesírással.
  • Galahad – Arthur király lovagja.
  • Hime – japán eredetű, „hercegnő” jelentéssel.
  • Tiágó, Musztafa, Arszalan, Meszut, Hideki, Hirotó – egzotikus, főként török, arab és japán eredetű férfinevek.
  • Szilvianna, Hannarózsa, Adaléna, Annabella, Maribel – kreatív, összetett női nevek.
  • Jasira, Elodi, Nira – ritka, hangzásuk miatt választott női formák.

Minden a nevek körül forog - ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében

2025: Vulkán és Kikerics az utolsók között

Az új törvény előtti utolsó hónapokban még több különleges név is átcsúszott a szűrőn.

A 2025-ös újdonságok közül a legfeltűnőbbek:

  • Vulkán – a természet ereje ihlethette ezt a férfinevet.
  • Kikerics – a lányoknak adható virágnevek közé ez is felkerült.
  • Annarózsa, Orália, Elora, Serina, Sosána – régies vagy bibliai hangulatú női nevek.
  • Mádhuri, Paldzom, Nabi, Mei – ázsiai és közel-keleti eredetű formák.
  • Lile, Linell, Lisza – hangzásra modern, rövid nevek.
  • Jusztinusz, Briszéisz – klasszikus ókori alakok a névjegyzékben.

Ezek valószínűleg az utolsó „extravagáns” újdonságok közé tartoznak – hiszen az új szabályozással jóval nehezebb lesz hasonlókat engedélyeztetni.

Egyébként a listára felvett utóneveket – és kvázi az összes adható utónevet - itt tudjátok megnézni.

 

A legfurcsább elutasított próbálkozások

A névadási kreativitás gyakran túllépett a bizottság határain. Íme néhány elutasított javaslat az elmúlt két évből:

  • Orbánviktor – politikusnév nem engedélyezhető.
  • Leukoplastina – sebtapasz ihletésű név.
  • Kolbász, Bödön, Kadarka – ételek, italok és tárgyak, de ugyanúgy elutasításra került a
  • Pandémia
  • Szöcske, Napfi, továbbá a
  • Rüntyi, Kéti, Nektarin, Pannilia, Zararóza.

Mit hozott az új névtörvény?

2025 augusztusától a névadás szabályozásába eléggé belenyúltak. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban:

  • Nem a nyelvészek döntenek, hanem a belügyminiszter rendeletben rögzíti a névlistát.
  • Új név bekerülésére nincs rendszeres kérelmezési út, vagyis a szülők fantáziája sokkal szűkebb keretek közé szorul.
  • Az eddigi rugalmas, havonta frissülő gyakorlat helyett fix lista lesz érvényben.

Szeptember 3-án a Magyar Közlönyben meg is jelent Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter által aláírt rendelet a magyar utónévjegyzékről, melyet az „utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében” készítettek.

A rendeletbe azt is beleírták, hogy „az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományát.”

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu