A szigorítást még májusban kezdeményezte Kósa Lajos, aki szerint sok, ma még adható utónévnek „semmi keresnivalója” a hivatalos listán.
Egy új törvénymódosítás szerint a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, milyen utóneveket lehet adni Magyarországon. A feladatot jelenleg Hankó Balázs látja el, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: a szigorúbb szabályozás célja, hogy a gyermekek olyan neveket kapjanak, amelyek személyiségfejlődésük és jövőjük szempontjából is megfelelőek, emellett kulturális örökségünket is tükrözik.
„Kiáltásotok üzenet” – írta Sulyok Tamás a kormányt bíráló fiataloknak
A módosítás értelmében csak a miniszteri rendeletben meghatározott listán szereplő utónevek közül választhatnak majd a szülők. A döntést egy kijelölt bizottság és szakértők bevonásával hozzák meg, a testületben egyházi és nemzetiségi képviselők, valamint néphagyományt és kultúrát képviselő szaktekintélyek is helyet kapnak. A nemzetiségi utóneveknél azonban továbbra is az adott közösségek önkormányzatainak javaslata számít mérvadónak.
Az új szabályozást Kósa Lajos terjesztette be májusban, azzal érvelve, hogy közhitelességet kell adni az utónévjegyzéknek, és ki kell szűrni azokat a neveket, amelyeknek szerinte nincs helyük a hivatalos listán. A javaslatot gyorsan elfogadták, augusztus elején pedig az új névkérelmek elbírálását is felfüggesztették.
Bár a rendszer központosítottabbá válik, továbbra is lehet majd kérelmezni új utónév felvételét az ELTE Nyelvtudományi Központnál, amely a jövőben is részt vesz a döntés-előkészítésben. Hankó Balázs hangsúlyozta: a cél, hogy a gyerekek „jó erkölcsbe nem ütköző, a magyar nyelvi környezetben nem hátrányos” neveket kapjanak, amelyek végigkísérik őket egész életükben.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
