A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.
A 2013-as szakképzési reform gyökeres változásokat hozott a magyar középfokú oktatásban. Egy nemrégiben megjelent tanulmány – a Munkaerőpiaci Tükör – részletesen megvizsgálta, hogyan hatott a reform a tanulók készségeire, a lemorzsolódásra és a végzettség megszerzésének esélyére.
Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye
A 2013. évi szakképzési reform
A szakképzés felépítése jelentősen megváltozott:
A tanulmány részletesen vizsgálta a változások következményeit több adatforrás segítségével. Az eredmények vegyes képet mutatnak: rövid távon pozitív tendenciák is megfigyelhetők, hosszabb távon viszont komoly kockázatokkal kell számolni.
1. Romló alapkészségek
Az általános tantárgyak háttérbe szorítása negatívan hatott a tanulók alapkészségeire. A kutatás szerint:
Ez aggasztó, mert az alapkészségek – mint a számolás, szövegértés vagy problémamegoldás – kulcsfontosságúak a technológia által gyorsan változó munkaerőpiacon.
2. Csökkenő lemorzsolódás
Pozitív fejlemény, hogy a reform hatására kevesebb tanuló hagyta ott idő előtt a szakképző iskolát. Négy év alatt a lemorzsolódás aránya 5,1 százalékponttal csökkent. Ez különösen azoknak a tanulóknak jelent előnyt, akik hátrányos helyzetből érkeznek, és nagyobb eséllyel szakítják meg tanulmányaikat.
Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak
3. Több tanuló szerzett végzettséget
A reform után nőtt azoknak az aránya, akik sikeresen befejezték a képzést, vagyis többen jutottak el a szakképesítés megszerzéséig. Ez rövid távon javíthatja a foglalkoztatási esélyeket, mivel a végzettség továbbra is az egyik legfontosabb belépő a munka világába.
A 2013-as reform egyszerre hozott előnyöket és hátrányokat. Pozitívum, hogy többen szereztek végzettséget és kevesebben morzsolódtak le. Ugyanakkor az általános tudás visszaesése komoly figyelmeztetés, hiszen ezekre a képességekre a gyorsan változó munkaerőpiacon is szükség van.
Ez azért fontos, mert bár a végzettség javíthatja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, a gyengébb alapkészségek hosszabb távon akár hátrányt is jelenthetnek a munkaerőpiacon. Összességében tehát a reform hatásai vegyesek, és hogy hosszú távon hasznos volt-e vagy sem, azt további kutatások dönthetik el.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
