Bár több szakképző diák szerzett végzettséget, az alapkészségeik leromlottak az átalakítások után

A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.

A 2013-as szakképzési reform gyökeres változásokat hozott a magyar középfokú oktatásban. Egy nemrégiben megjelent tanulmány – a Munkaerőpiaci Tükör – részletesen megvizsgálta, hogyan hatott a reform a tanulók készségeire, a lemorzsolódásra és a végzettség megszerzésének esélyére.

Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye

A 2013. évi szakképzési reform

A szakképzés felépítése jelentősen megváltozott:

  • Képzési idő csökkenése: A négyéves, érettségit nem adó szakképzés hároméves lett.
  • Közismereti órák csökkentése: Jelentősen csökkent a matematika, magyar nyelv és más általános tantárgyak óraszáma. A 11. évfolyamon ezek már teljesen megszűntek.
  • Gyakorlati képzés hangsúlyának növelése: A hároméves időszak alatt végig jelen van a duális képzés (iskolai és céges gyakorlat).
  • Tankötelezettségi korhatár csökkenése: 2012-től a tanulók már 16 évesen elhagyhatják az iskolát, korábban ez 18 év volt.

A tanulmány részletesen vizsgálta a változások következményeit több adatforrás segítségével. Az eredmények vegyes képet mutatnak: rövid távon pozitív tendenciák is megfigyelhetők, hosszabb távon viszont komoly kockázatokkal kell számolni.

1. Romló alapkészségek

Az általános tantárgyak háttérbe szorítása negatívan hatott a tanulók alapkészségeire. A kutatás szerint:

  • A diákok matematikaeredményei átlagosan 31 ponttal csökkentek.
  • Szövegértésből 20 ponttal teljesítettek gyengébben a reform előtti társaikhoz képest.

Ez aggasztó, mert az alapkészségek – mint a számolás, szövegértés vagy problémamegoldás – kulcsfontosságúak a technológia által gyorsan változó munkaerőpiacon.

2. Csökkenő lemorzsolódás

Pozitív fejlemény, hogy a reform hatására kevesebb tanuló hagyta ott idő előtt a szakképző iskolát. Négy év alatt a lemorzsolódás aránya 5,1 százalékponttal csökkent. Ez különösen azoknak a tanulóknak jelent előnyt, akik hátrányos helyzetből érkeznek, és nagyobb eséllyel szakítják meg tanulmányaikat.

Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak

3. Több tanuló szerzett végzettséget

A reform után nőtt azoknak az aránya, akik sikeresen befejezték a képzést, vagyis többen jutottak el a szakképesítés megszerzéséig. Ez rövid távon javíthatja a foglalkoztatási esélyeket, mivel a végzettség továbbra is az egyik legfontosabb belépő a munka világába.

A 2013-as reform egyszerre hozott előnyöket és hátrányokat. Pozitívum, hogy többen szereztek végzettséget és kevesebben morzsolódtak le. Ugyanakkor az általános tudás visszaesése komoly figyelmeztetés, hiszen ezekre a képességekre a gyorsan változó munkaerőpiacon is szükség van.

Ez azért fontos, mert bár a végzettség javíthatja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, a gyengébb alapkészségek hosszabb távon akár hátrányt is jelenthetnek a munkaerőpiacon. Összességében tehát a reform hatásai vegyesek, és hogy hosszú távon hasznos volt-e vagy sem, azt további kutatások dönthetik el.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.