A Corvinus kutatói innovatív skálát dolgoztak ki a csendes felmondás jelenségének felmérésére

A skála segítségével a vállalkozók felmérhetik, hogy mennyire effektív a belső kommunikáció, ami hatással van a cég hatékonyságára és eredményességére is.

  • Rodler Lili

Amitabh Anand és Takács Sándor a Corvinus Egyetem kutatói és a tanulmány elkészítéséhez csatlakozott külföldi kollégáik (Elena Sinitsyná és Sergey Kazakov) arra jutottak, hogy a magyar vállalkozásokban a negatív kommunikáció csökkentette a lojalitást és fokozottan növelte a „csendes felmondási szándékot”. Ez a jelenség a világjárvány óta egyre csak nő és a munkaerőpiacot sakkban tartja, mivel a rossz gyakorlatot nehezen tudják felülírni magukban a cégek.

Mi az a csendes kilépés?
A csendes felmondás fogalma azt az állapotot írja le, amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárást teljesíti a munkahelyén, amivel még éppen el tudja kerülni a kirúgását, ugyanakkor demotivált és érzelmileg távolságtartó a feladataival kapcsolatban

A tanulmány során szakemberekkel és kutatókkal készítettek interjúkat, illetve kérdőíves felmérést alkalmaztak magyar cégek alkalmazottai között arról, hogy mennyire érzik szervezettnek a kommunikációt a munkahelyükön.

„A magyar üzleti életre jellemző, hogy a cégek nagy része értékként tekint az átlátható és következetes kommunikációra. Éppen ezért a magyar cégek megfelelő kontextust kínáltak számunkra a szervezeti belső kommunikáció vizsgálatához.” – mondta Amitabh Anand, a tanulmány egyik szerzője.

A begyűjtött eredményekből 15 tételes skálát hoztak létre, amely a munkavállalók szemszögéből érzékelteti a nem megfelelő szervezeti kommunikáció szintjeit. Ennek a legenyhébb fokozata az, hogy a munkavállaló szerint a munkáltató nem megfelelően kommunikálja a cég értékeit és normáit, a legradikálisabb pedig, hogy egy munkavállaló saját bevallása szerint már nem tud uralkodni az indulatain a munkahelye félreérthető belső kommunikációja miatt. A tanulmány eredményei alapján a vállalkozásokra nézve bőven van negatív hatása a félresiklott szervezeti kommunikációnak. Például

  • a nem megfelelő szervezeti belső kommunikáció tévhitekhez és a munkavállalók elköteleződésének csökkenéséhez vezethet,
  • a manipulatív kommunikáció alááshatja az alkalmazottak bizalmát,
  • a félreérthető kommunikáció pedig konfliktusokat és elégedetlenséget eredményezhet a munkavállalók körében.

A szerzők által kidolgozott skála segítségével a vállalkozások felmérhetik, megelőzhetik és orvosolhatják ezeket a hatásokat. Ez hosszútávon effektív megoldást jelenthet a cégeken belüli lemorzsolódásra, és sokkal élhetőbb légkört teremthet, ami növeli a cég hatékonyságát és eredményességét is.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.