A Corvinus kutatói innovatív skálát dolgoztak ki a csendes felmondás jelenségének felmérésére

A skála segítségével a vállalkozók felmérhetik, hogy mennyire effektív a belső kommunikáció, ami hatással van a cég hatékonyságára és eredményességére is.

  • Rodler Lili

Amitabh Anand és Takács Sándor a Corvinus Egyetem kutatói és a tanulmány elkészítéséhez csatlakozott külföldi kollégáik (Elena Sinitsyná és Sergey Kazakov) arra jutottak, hogy a magyar vállalkozásokban a negatív kommunikáció csökkentette a lojalitást és fokozottan növelte a „csendes felmondási szándékot”. Ez a jelenség a világjárvány óta egyre csak nő és a munkaerőpiacot sakkban tartja, mivel a rossz gyakorlatot nehezen tudják felülírni magukban a cégek.

Mi az a csendes kilépés?
A csendes felmondás fogalma azt az állapotot írja le, amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárást teljesíti a munkahelyén, amivel még éppen el tudja kerülni a kirúgását, ugyanakkor demotivált és érzelmileg távolságtartó a feladataival kapcsolatban

A tanulmány során szakemberekkel és kutatókkal készítettek interjúkat, illetve kérdőíves felmérést alkalmaztak magyar cégek alkalmazottai között arról, hogy mennyire érzik szervezettnek a kommunikációt a munkahelyükön.

„A magyar üzleti életre jellemző, hogy a cégek nagy része értékként tekint az átlátható és következetes kommunikációra. Éppen ezért a magyar cégek megfelelő kontextust kínáltak számunkra a szervezeti belső kommunikáció vizsgálatához.” – mondta Amitabh Anand, a tanulmány egyik szerzője.

A begyűjtött eredményekből 15 tételes skálát hoztak létre, amely a munkavállalók szemszögéből érzékelteti a nem megfelelő szervezeti kommunikáció szintjeit. Ennek a legenyhébb fokozata az, hogy a munkavállaló szerint a munkáltató nem megfelelően kommunikálja a cég értékeit és normáit, a legradikálisabb pedig, hogy egy munkavállaló saját bevallása szerint már nem tud uralkodni az indulatain a munkahelye félreérthető belső kommunikációja miatt. A tanulmány eredményei alapján a vállalkozásokra nézve bőven van negatív hatása a félresiklott szervezeti kommunikációnak. Például

  • a nem megfelelő szervezeti belső kommunikáció tévhitekhez és a munkavállalók elköteleződésének csökkenéséhez vezethet,
  • a manipulatív kommunikáció alááshatja az alkalmazottak bizalmát,
  • a félreérthető kommunikáció pedig konfliktusokat és elégedetlenséget eredményezhet a munkavállalók körében.

A szerzők által kidolgozott skála segítségével a vállalkozások felmérhetik, megelőzhetik és orvosolhatják ezeket a hatásokat. Ez hosszútávon effektív megoldást jelenthet a cégeken belüli lemorzsolódásra, és sokkal élhetőbb légkört teremthet, ami növeli a cég hatékonyságát és eredményességét is.

 

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu