Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tavaly még átlagosan 378 ezer forintot szerettek volna keresni, idén már a 418 ezret is meghaladja a Z és Y generációs pályakezdők nettó bérigénye.
Versenyképes fizetésre, a munka-magánélet egyensúlyára és jó csapatra, jó hangulatra vágynak leginkább a munkaerőpiacra belépő fiatal munkavállalók - derül ki a Zyntern idei Nagy Pályakezdő Kutatásából.
2024-ben mintegy 2500 Z és Y generációs fiatal töltötte ki a munkaerőpiaci felmérést, amiben arra kíváncsiak, mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, és hogy mik az átlag nettó bérigényeik szakterületek szerint.
A kitöltők 40 százaléka férfi, 60 százaléka nő volt. Többségük (60%) 20-23 év közötti. 55 százalékuk Budapestről, 45 százalékuk az ország többi városából érkezett.
Élen a fizetés
A tavalyi és a 2022-es felméréshez hasonlóan a pályaválasztási preferenciák élén idén is a versenyképes fizetés áll. Míg azonban a korábbi években a második és harmadik helyen az elismerés, a fejlődési lehetőség, és a jó csapat váltogatta egymást, addig idén a jó csapat megőrizte harmadik helyét, viszont a második helyre bekerült a munka és magánélet egyensúlya, ami korábban a top 5 preferencia között sem szerepelt.
"Érdekesség, hogy a vállalati kommunikációkban és stratégiákban manapság hangsúlyos szerepet kapnak olyan elemek, mint a társadalmi felelősségvállalás, a tudatos social media jelenlét, és az AI alkalmazása a munkafolyamatokban. A kutatás alapján azonban azt jelenthetjük ki, hogy ez igazából mégsem annyira érdekli a pályakezdőket, mint azt a cégek gondolják. A hangzatos címszavaknál és magasztos misszióknál sokkal fontosabb, hogy a gyakorlatban milyen bánásmódot és kompenzációkat tapasztalnak" - írják.
A kitöltők több mint fele külföldre menne
A hazai munkaerőpiac szempontjából aggodalomra ad okot, hogy a kitöltők több mint 51 százaléka nyilatkozott arról; 5 éven belül külföldön próbálna szerencsét. Valószínűleg ehhez lehet köze annak is, hogy a legnépszerűbb munkáltató típus a multinacionális vállalatok. Ezt a hazai nagyvállalatok, majd a kis- vagy középvállalatok követik.
Saját vállalkozást a kitöltők 33 százaléka indított vagy indítana.
A legkevésbé népszerű az állami szektor. A kitöltők mindössze 16 százaléka helyezkedne el az állami szférában.
Emelkednek a nettó bérigények
Nettó 428 340 forint - ennyit szeretne keresni egy pályakezdő informatikus a Zyntern felmérése szerint.
A Nagy Pályakezdő Kutatás alapján a pályakezdők nettő bérigényei évről évre emelkednek. Míg azonban tavaly egy pályakezdő átlagosan nettó 378 569 forintot szeretett volna megkeresni, 2024-ben ez az összeg meghaladja a 418 ezret.
A legmagasabb nettó bérigénye az informatikai végzettségű pályakezdőknek van. Őket a műszaki, agrár, orvostudományi és államtudományi területen végzettek követik.

Jó hír, hogy bár a férfiak és nők közötti szakadék még mindig tetten érhető, szerencsére a korábbi évek 20 százalékos különbsége 10 százalékra csökkent.
"Egy férfi átlagos bérigénye 445 666 ft, egy nőé 399 432 ft. A bérigényeket leginkább az önálló egzisztencia megteremtése, a globális gazdasági helyzet kihívásai, és a lakóhelyen tapasztalt megélhetési szempontok alakítják" - áll a felmérésben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.