Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem fest reményteli képet a munkaerőpiac jövőjéről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.
2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése alapján – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MGYOSZ konferenciáján a Telex beszámolója szerint.
Czomba Sándor szerint a hiányt a demográfiai trendek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése, valamint a képzettség hiánya okozza majd. A szövetség azt kutatta, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.
„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra”
– erről már az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója beszélt, aki szerint már most tapasztalható a növekvő munkaerő- és készséghiány, aminek legfőbb oka az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, ami sürgős reforma szorul. A helyzeten ráadásul tovább ronthat az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.