Háromszázezer ember hiányozhat a hazai munkaerőpiacról 2030-ra

Nem fest reményteli képet a munkaerőpiac jövőjéről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

  • Tornyos Kata

2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése alapján – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MGYOSZ konferenciáján a Telex beszámolója szerint.

Czomba Sándor szerint a hiányt a demográfiai trendek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése, valamint a képzettség hiánya okozza majd. A szövetség azt kutatta, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.

„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra”

– erről már az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója beszélt, aki szerint már most tapasztalható a növekvő munkaerő- és készséghiány, aminek legfőbb oka az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, ami sürgős reforma szorul. A helyzeten ráadásul tovább ronthat az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.