Rosszabb a munkamoráljuk, politikailag aktívabbak és kevesebb gyakorlati készséggel rendelkeznek egy amerikai felmérés szerint.
A munkáltatók egyre inkább vonakodnak friss diplomásokat alkalmazni - írta meg az Erudera az Intelligent online oktatási magazin felmérésére hivatkozva.
A lap 1,268 üzleti vezetőt kérdezett meg idén májusban, amiből kiderült, hogy az elmúlt öt évben, mióta az 1995 és 2010 között születettek, vagyis a Z generáció belépett a munkaerőpiacra, a munkáltatók 51 százaléka aggódik a munkaerő miatt.
„Mindig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e friss diplomásokat alkalmazni, mert általában úgy gondolják, hogy hiányoznak készségeik, és nem elég felkészültek a munkára. Az elmúlt hónapokban azonban fokozódott az aggodalom amiatt, hogy a Z generáció tagjai politikailag sokkal aktívabbak és erőteljesebben fejezik ki nézeteiket az élet minden területén, beleértve a munkahelyet is” – magyarázza Huy Nguyen oktatási és karrierfejlesztési tanácsadó.
A felmérés alapján a vállalkozások 64 százaléka fél friss diplomásokat alkalmazni, és 65 százalékuk a gyenge munkamorált említi elsődleges aggályként. Emellett 57 százalékuk szerint a Z generációs diplomásoknak túl magas fizetési elvárásaik vannak. Amikor konkrétan a Z generációra kérdeztek rá, a válaszadók 84 százaléka mondta, hogy magasabb fizetést várnak el, mint az előző generációk, és 79 százalékuk szerint rosszabb a munkamoráljuk.
A megkérdezettek szerint a Z generációs friss diplomások egyéb jellemzői közé tartozik a mentális szívósság hiánya (67 százalék) és a rosszabb szociális készségek (60 százalék). Körülbelül 57 százalékuk szerint nehezebb őket betanítani is.
„A munkáltatóknak óvatosnak kell lenniük, hogy ne általánosítsanak, amikor a Z generációról beszélnek” – mondja Nguyen, hozzátette, hogy a friss diplomásoknak fel kell készülniük arra, hogy megcáfolják a velük kapcsolatos sztereotípiákat.
A felmérés során a megkérdezettek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé aggódnak a Z generációs munkaerő miatt.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
